Nehéz, de abszolút aktuális témát választottam.
Szeretném előre leszögezni, hogy az elmúlt 20 esztendő politikai ténykedésével nem óhajtok foglalkozni. Mindenki tudja, hogy az összes párt lop, a kevésbé elkötelezettek pedig azt is pontosan tudják, hogy egy banda az összes oldal.
A probléma egyébként a lopással ott van, hogy korán kezdték, és nem mérték fel eléggé, hogy a rendszerváltozás után mit fog kibírni a magyar gazdaság, és mit nem. Mielőtt bárki azt hinné, hogy az összes többi országban nem lopnak. Dehogynem. Csak nem ennyit. Többet! Csak ott már a hasznot fölözik le, a "felesleget", nem a tőkét, hogy ilyen érdekes hasonlattal éljek.
Na de visszatérnék a magyar gazdasághoz, és arra próbálom meg megtalálni a választ, hogy tulajdonképpen mi is az okozója annak, hogy ott tart ma ez a gazdaság, ahol.
A következő okokat találtam meg, felsorolom, és aztán amelyikről kell, írok bővebben:
- eredeti tőkefelhalmozás hiánya, illetve újrakezdés szükségessége
- polgári réteg kialakulásának hiánya
- termelés megszűnése, szolgáltató országgá válás
- óriási hitelteher
- népesség elöregedése
- svéd típusú szociális háló
- adózási morál
A helyzet az, hogy mindegyik önmagában is okozhatná egy nemzetgazdaság megrendülését, így együtt pedig kész katasztrófa. A fentiek közül gondolom elsőre is látszik, hogy mik azok, amin lehet változtatni, és mik azok, amin nem.
Eredeti tőkefelhalmozás hiánya:
Ha valaki szereti a történelmet, vagy esetleg a tanulmányai során rendesen végigkövette és megértette az alakulását, akkor tudja mire gondolok, amikor azt mondom, hogy sajnos már a középkor óta jellemző, hogy a közép és keleti része európának szemben a nyugati résszel nem tudott a polgárai kezébe "eredeti tőkét" adni. Ugye legismertebb példája az eredeti tőkefelhalmozásnak Anglia, ahol a polgári forradalmat követően a főnemesség és a király kezéből egyre több vagyon (főleg földterület) került át a polgárság kezébe, egyenletesen elosztva. Ez a folyamat hosszabb-rövidebb idő alatt, de még a nagy ipari forradalom előtt végbement Nyugat-Európában. Mivel ily módon ez a terület a Közép-és Kelet-Európa országaihoz képest komoly előnyre tett szert, így az sem volt meglepő, hogy az iparosításra a nyugati országok polgárainak volt pénze, és a versenyelőnyt kihasználva gyorsan a másik felét is elárasztották Európának a termékeikkel. A hallgatólagos megállapodás szerint pedig a másik fél élelmiszer termelésre állt át, és látta el a nyugati végeket. Ugye már ez önmagában gerjesztett egy feszültséget is, úgy is mondhatnánk, hogy a rendszer bukása kódolt volt. Miért is? Azért, mert ugyanahoz a megtermelt pénzmennyiséghez, vagy haszonhoz mezőgazdasági terményből sokkal többet kell előállítani, mint ipari termékből. Még akkor is, ha a mezőgazdasági termékeket fogyasztjuk a leggyakrabban. És hát ezen a hátrányon nem segít az sem, hogy az időjárás, járványok, és háborúk viszontagságainak is ki vannak téve a mezőgazdasági termelők.
Ahogy a különbség egyre nőtt a nyereség tekintetében, szép lassan a tőke nyugati irányba vándorolt. Így nem a mezőgazdaságban a termelékenységet a közép és keleti régiókban nem tudták olyan mértékben növelni, hogy a nyugati régió megnövekedett igényeit is ki tudják termelni. Persze a népesség növekedés egész Európát érintette, csak míg a tőkésebb "nyugat" simán megtermelte a plusz javakat önmaga és Közép-Kelet Európa számára, addig a mezőgazdaságban ez már nem volt igaz.
Ennek köszönhetően a nyugati régiókban igény jelent meg a hazai mezőgazdaság fejlesztésére, és természetesen az igény kielégítésre került. Mivel onnantól már a nyugati régió önellátóvá vált, a közép és keleti régiók terményeire nem volt akkora szükség, aminek egyenes következménye lett, hogy a megtermelt jövedelem és a tőke továbbra is nyugaton maradt.
Ha Magyarországra fókuszálok, akkor nem lehet szó nélkül hagyni azt sem, és kérem a politikai felhangot mellőzni, hogy a szocializmusban minden meglévő nagytőkéstől elvették vagyonát, mintegy mesterségesen rásegítve az (amúgy sem túl rózsás helyzetű) eredeti tőkefelhalmozás hiányára.
És hogy mit is okoz ennek a tőkének a hiánya? Magas függőséget jelent a külföldi tőkétől, hiszen minden beruházás, fejlesztés csak külföldi tőkéből tud megvalósulni, mert magyar forrás nem áll rendelkezésre. Aminek persze az is következménye, hogy minden külföldi kézben marad. Sajnos ezt látjuk most is, hogy a külföldi tőke nélkül Magyarországra már kiírhattuk volna, hogy az utolsó kapcsolja le a villanyt...
Ha már történelem, az okok között ugyan nem soroltam fel, de sajnos tény, hogy a trianoni békeszerződés során Magyarország leggazdagabb területeit vették el. A Vajdaság volt az éléstár, a Felvidék bányászatáról volt híres, valamint emlékeim szerint az egyk ipari központ is volt, míg Erdélyt szinte önellátó területként vesztettük el. (azaz mindene volt....) Ezt csak így röviden gondoltam megemlíteni, hogy sajnos a földrajzi adottságok is az elvett területekre esnek...
Polgári réteg kialakulásának hiánya
Csak néhány mondat, hiszen már mindenki unalomig tudja a leckét, miszerint egy normálisnak tekintett társadalomhoz képest, a magyar társadalom csak kétszintes, és egyre jobban nyílik az olló. Akik szegények, egyre jobban elszegényednek, akik gazdagok, egyre gazdagabbak lesznek, és gyakorlatilag a fogyasztást igazán fenntartó középosztály hiányzik. Ezt egyébként lehetne javítani, a későbbiekben azt is leírom, hogyan. (pontosabban össze lehet majd rakni a képet...)
Termelés megszűnése, szolgáltató országgá válás
Ez a vesszőparipám sajnos. Valamikor még a németek találtak ki egy úgynevezett merkantilista gazdaságpolitikát. A lényege az volt, hogy az ország export-import vámjait az alábbi céloknak megfelelően vetették ki: nyersanyag behozatalt elősegíteni, nyersanyag kivitelt nehézzé tenni, késztermék behozatalt lehetetlenné tenni, késztermék exportot maximálisan erősíteni.
Miért jó ez?
Gondoljuk végig egy nagyon egyszerű példán: ha egy 100 Ft-ba kerül, abból 10 Ft a nyereség, 10 Ft az értékesítés költsége, és a maradék 80 Ft az előállítás költsége. Szigorúan termelésből származó termékről beszélek. (már csak azért is, mert a szolgáltatások általában ott "készülnek", ahol felhasználják őket-azért India már abba az irányba fejlődik, hogy nála "készüljön" a szolgáltatás, de máshol használják fel...)
Vissza a példához: amennyiben ez a 100 Ft-os termék Magyarországon készül, akkor mind a 100 Ft Magyarországon képződik jövedelemként, és a magyar vásárlóerőt erősíti. Még akkor is a második legjobb megoldás, hogyha a termelő vállalat egyébként külföldi tulajdonban van, és a nyereséget, azaz 10%-t elvisz az országból.
Ugye a következő szint a rossz felé az, amikor egy magyar tulajdonú vállalat külföldön termeltet, és csak az értékesítési költség és a nyereség kerül mint vásárlőerő növelő forrás Magyarországra. Ugye az arány itt már katasztrófa, hiszen a termék árából mindössze 20% marad itthon. (az első példában az országban maradó jövedelem 90-100%-ot tett ki)
A legrosszabb, és sajnos ez zajlik ma Magyarországon többségében, hogy a termelés külföldön van, sőt, a nyereséget is külföldre viszik, és mindössze az értékesítés jövedelme jelenik meg a GDP-ben. Azaz, a 100 Ft-os termékből mindössze 10 Ft üti a magyar lakosság markát. Hát, ez elég kevés...
És nem kell messzebb menni a sarki boltnál, szerintem mindenki találkozott már olyan termékkel, ami nem "made in hungary". A baj az, hogy az élelmiszeripari termelés, a könnyűipari termelés, stb. mind-mind nem itthon zajlik. És ez nagyon hiányzik mint jövedelem.
Ez tipikusan az a tétel, amin nagy áldozatok árán, de lehet és kell is változtatni. A nagy áldozat persze politikai, hiszen az EU mindent meg fog tenni a szabadpiaci korlátozásért, de előbb-utóbb minden vezetőnek be kell látnia, hogy egy országban nem lehet a termelést, főleg az élelmiszeripari és könnyűipari termelést megfojtani, tönkretenni...
Óriási hitelteher
Hogy miért baj, mindenki tudja. A méretét korábban már leírtam, de most megint. A magyar GDP évente közel 21-22 ezer mrd Ft. Az államadósság ennek a 70-75%-a. Az államadósság kamata közel a GDP 5-6%-át teszi ki, amit minden évben törleszteni kell (hitelátforgatással zajlik, azaz hitellel törlesztik a hitelt. az új hitel kamata persze egyre több.) A másik nagy probléma, hogy az államadósság kamata a költségvetés 13-15%-át teszi ki, aminek egyszerűen csak az az oka, hogy a magyar költségvetés közel a fele a GDP-nek. (kicsit több is, hiszen a költségvetés nem más, mint a GDP adótartalma.)
Erre sajnos egy megoldást tudok: valahogy el kellene érni, hogy elengedjék az ország államadósságát. Sajnos ezt csak államcsőd esetén teszik meg, így ezt talán jobb lenne, ha nem szeretnénk annyira...
Népesség elöregedése
Ma az országban közel 3,5 millió nyugdíjas, azaz nem aktív kereső él. Ez a népességnek a 35%-a. Különösebben nem kell magyarázni, hogy miért elképesztően nagy teher ez a költségvetésnek, és sajnos az a helyzet, hogy már sokáig nem lehet finanszírozni. Évről évre újabb trükköket vetnek be a hinanszírozás fenntartására. Az, hogy a jövedéki adókat, meg útadókat nyugdíjra költik, nem lep meg senkit, meg nem zavar annyira senkit, legfeljebb kevesebb lesz a rehab, meg lassabban (csak már minél..) megyünk az utakon.
A probléma ott van, hogy az egészségügyben azért nincsen pénz, mert mindent kivettek illetve átirányítottak a nyugdíjakra. Miért? Mert a kevés aktív, nem minimálbéres kereső (közel 1 millió fő), már nem fizet be annyi járulékot, ami fedezné a kifizetéseket.
Egy példát kiragadok, ami igazolja, hogy nagy a baj: közel 3 évvel ezelőtt még a céges TB járulék megoszlása a következő volt: Nyugdíjjárulék 18%, Egészségbiztosítási járulék 11%. Most így néz ki a megoszlás: Nyugdíjjárulék 24%, Egészségbiztosítási járulék 5%.
A nyugdíjakról még fogok írni, a népesség elöregedésének problémáját pedig gazdasági szempontból össze lehet foglalni: kieső munkaerő, sokkal kisebb termelés, kisebb jövedelem, kisebb adóbevétel, miközben a másik oldalon sokkal magasabb költségvetési teher.
Az egyik legnehezebb kérdés, de ezen is változtatni kell. Sajnos úgy, hogy ne járjanak rosszul a nyugdíjasok, nagyon nehéz. Valószínűleg ami a legkevésbé fájdalmas, a korengedményes nyugdíjasok reaktiválása. Egy biztos, a legutóbbi akció sok minden volt, csak megoldás nem. Mi értelme volt annak, hogy amit eddig 13. haviként odaadtak egy összegben, azt most 12 részben fogják odaadni havonta, mert ugye beépült a havi nyugdíja... a költségvetés jobban nem járt. Egyetlen dologgal azért növekszik majd az államkassza: nevezetesen, amit eddig egy összegben fizettek, azt most visszatartva és később fizetve lehet forgatni, és az államnak termel kamatot...ez is valami...
Svéd típusú szociális háló
Ez az a költségvetési szelet, ahol elszabadult a kötőtű, elszaladt a ló, ahogy tetszik.
A válságkezelő kormánynak (hogy divatos legyek) ez az első, amihez hozzá kell nyúlnia, és a legrosszabbkor. (soha nem jön jókor, de most.) Meglévő jogosultságokat átvizsgálni, szigorítani, jogosítványt elvenni, stb. stb. Családi pótlék, kisebbségi támogatások, munkanélküli segély, szocpol, diákhitel, stb.,stb...
Sajnos mindenki tudja, hogy a választási győzelemért emelték a tétet, na de ennyire ész nélkül.... Most lehet fordítani az irányon. Illetve kell..
Adózási morál
... és magas adóterhek. Ezt nehéz változtatni, de muszáj, mind a kettőt. Én már abban is biztos vagyok, hogy egy drasztikus adócsökkentés megnövelné az adógfizetési hajlandóságot. Sokan ugyanis azért csalnak, mert ha nem teszik, felkopik az álluk, mert nem tudják kitermelni a megélhetésükhöz szükséges pénzt...
Persze aki sportot űz az adócsalásból, annak tök mindegy mennyit nem fizet be...
Egy vicc jutott eszembe:
Pasas bemegy az APEH-be. "Jó napot kívánok, jöttem kivenni az évi rendes szabadságomat" " Miért ide jön ezzel a kéréssel?" "Hát hova menjek, mikor egész évben maguknak dolgoztam!". Tudják mi ebben a vicc? Hogy nem az...
Összefoglalva
Annak, hogy ma az ország gazdasága ott tart ahol, sok összetevője van, és van amin lehet változtatni, és van amin nem lehet.
Ráadásul amin lehet változtatnia a politikának, az nehéz út, és nem azonnali hatású. Ráadásul 2/3-os többséget igényel, hiszen törvényekről van szó...
Üdvözlettel:
zsvars
