Gazdasági, pénzügyi gondolatok

Aki a cím ellenére idekattintott, gondolom éppen azon morfondírozik, hogy na megint egy magyar trükközős zseni, aki kitalálta a frankót-leginkább magának..

Sajnos ez esetben ki kell ábrándítsak mindenkit. Sem a frankót nem találtam ki (illetve ez csak részben igaz, a zseniális húzás a végén), azt pedig pláne kikérem magamnak, hogy csak magamnak akarok jót!

Egy kis mellékvágány: egy pénzügyi tanácsadót, és így engem is, az különböztet meg egy értékesítő ügynöktől, hogy én semlegesség helyett az ügyfél oldalán állok! Arról nem beszélve, hogy igényfelmérést végzek, analízissal karöltve, és közösen keresünk megoldást, tukmálás helyett.

Ismerős az a tárgyalási helyzet, hogy win-win? Amikor mindenki nyer. A cél ez!

Persze azért azt se felejtsük el, hogy a közgazdaságban mindenki nem nyerhet. Akkor a két utolsó mondat alapján, valakinek veszíteni is kell a dolgon. Első ránézésre ez az állam, illetve APEH, aztán majd kifejtem, hogy tulajdonképpen miért is jó az államnak támogatni a Signum nevű pénzügyi terméket.

A dolgok elejébe vágtam, hiszen még a Unit Linked típusú terméket sem fejtettem ki, és lám, már céges megoldásokról beszélek. DE annyira aktuális, hogy muszáj.

Miről szól a Signum, mire lehet használni?

A bővebb kifejtésre személyes tanácsadás során tudok időt áldozni, itt néhány alapgondolatot írnék csak le. A Signum is egy Unit Linked, amiről egyelőre elég annyit tudni, hogy 99%-ban befektetési hangsúlyos pénzügyi termék. Az 1% az életbiztosítási rész, aminek a világon semmi más szerepe nincs, mint kedvező jogi köntöst adni az egésznek. A Unit Linked még VÉLETLENÜL SEM BIZTOSÍTÁS!!!! Megtakarítási és befektetési forma. Elnézést a hangsúlyozásért, csak a hátsó sorokba is el kell jusson. Egy példa: egyik ügyfelemnek közel 35 millió Ft-ja van UL-ben. Mennyi az életbiztosítási rész? 500.000 Ft. Külön éves díj nélkül, úgy egyébként. Ilyen aránypár mellett hihető, hogy a megtakarításon, befektetésen van a hangsúly. A jogi előnyök pedig a köntösnek köszönhetően: kamatadó mentesség, végrehajtás és inkasszó alóli mentesség, örösödési illeték (felső határ nélkül) és eljárás alóli mentesség, és megtámadni sem lehet. Ennyi előnyt csak megér a köntös...:)

Na, de térjünk vissza a Signumhoz.

Gyakorlatilag egy egyszerű módszerrel sikerült elérni, hogy adó és járulékmentes költségként lehessen elszámolni, anélkül, hogy valóban elköltésre kerülne sor! Rugalmasságát tekintve nem ismerek még egy ilyen rugalmas UL-t, pedig mint korábban írtam, ezzel foglalkozom.

Egészen konkrétan mire lehet használni?

1. Kiszállási stratégia tulajdonosoknak
2. Jelenlegi adóterheknél kedvezőbb pénzkivételi lehetőség
3. Érinthetetlenné tehető a céges pénz! Inkasszó elleni védelem!
4. Jó hír, hogy se a Kajmán-szigetekre, se Szlovákiába nem kell elvinni a pénzt...
5. Nagyobb cégek esetében kulcsmunkavállalókat lehet motiválni vele adó és járulékmentesen
6. Gondoskodás a cég alkalmazottairól, pl. nyugdíjas éveik megsegítése
7. Gondolom mindenkit érdekel, hogy nettó 100 Ft-ot a Signummal ki lehet hozni 174 Ft-os költségből is! (bérként 284 Ft-ba kerül)
8. Végkielégítés, jutalom adható járulékmentesen
9. és még sokáig lehetne sorolni, néha az ügyfelek is tudnak meglepő felhasználási lehetőséget mondani

Ismétlem: olyan költség a Signum, ami adó és járulékmentesen számolható el, minden korlátozás nélkül, és közben NEM költség!!!!

És viccen kívül: mérföldkő a magyar pénzügyi világban. Ilyen válságos időszakban mint amit most élünk, a Signum mögött álló pénzintézetet fél év alatt az utolsó helyről az első helyre röpítette a Unit Linked piacon a terméke!

Miért van szükség kiszállási stratégiára egy cég életében?

Amikor egy vállalkozóval tárgyalok, erre a legnehezebb felnyitni a szemét. Sajnos ebben az egyben túlzottan optimista a magyar ember. Egyfelől ez jó, másfelől viszont rendkívüli veszélyeket rejt. A következő rendkívül provokatív, de ugyanakkor elgondolkoztató kérdéseket szoktam feltenni egy vállalkozónak:

1. Gondolt-e már arra, hogy mi fog történni az Ön vállalkozásával, ha Ön kiesik a munkából?
2. Ha egyetlen nagy vevővel dolgozik a vállalkozás, akkor érdemes azt is megkérdezni, hogy mi lesz, ha ezzel a vevővel történik valami?
3. Vagy csak a legnagyobb vevőjénél 10 év együttműködés után elveszít egy frissiben kiírt tendert és így a vevőt is?
4. Az életciklusát tekintve hol tart a cége?
5. És megint visszautalok az első kérdésre, csak másképp: Az Ön munkája nélkül mi lesz a cégével?

Kemény kérdések igen, és remélem, hogy jó pár vállalkozót ha olvassák a bejegyzésemet, elgondolkoztatott. Főleg az életciklusra vonatkozó rész. Ezt kifejtem egy kicsit:

Vállalkozás életciklusa

Remélem jól látszik az ábra. Mit is takar pontosan?

Az, hogy az egyes ciklusok pontosan hány év alatt történnek meg, teljesen fakultatív. Ami biztos, hogy egy vállalkozás teljes élete négy jól elkülöníthető részre osztható. Az első az alapítás és azt követő időszak, a második a felszállóág, amikor hihetetlen módon pörög a vállalat, a harmadik ciklus a stagnálás (enyhe növekedés mellett esetleg) és a negyedik végső ciklus a végelgyengülés, amikor a vállalat mérete fokozatosan csökken és a végén meg is szűnik a vállalkozás.

Sajnos a negyedik ciklus előbb-utóbb eljön. Akkora óriás mammut cégek sem úszták meg, mint pl. a General Motors. Bár még nem tudni, hogy tényleg végük lesz-e, de a hanyatlás jelei már korábban látszottak (nem a piaci igényeknek megfelelő autókat gyártottak, pontosabban rossz igényeket elégítettek ki ("megveszik mert amerikai"))

Egy lényegesen kisebb vállalkozás, és sajnos ez jellemző a hazai vállalatokra megakad azon a szinten, hogy a létrehozó tulajdonos működteti. Sem utódja, sem jelöltje, és abban a pillanatban, amikor kiszáll bármilyen okból a vállalkozásából, a cég összedől. Nem akarok jósolni, de pl. az egyik kedvenc cukrászdámra is sajnos ez a sors várhat...

Mit lehet tenni? Kiszállási stratégiát kell felállítani, azaz a megtermelt jövedelem egy részét félre kell tenni, gyűjteni, nem felélni és nem visszaforgatni. Népszerűen fogalmazva tőkét kell felépíteni. Arról se feledkezzünk meg, hogy egy minimálbéren bejelentett vállalkozónak nem lesz nyugdíja sem például. A nyugdíjakról majd egy külön bejegyzést is írok.

Bár nehéz elfogadni, de nagyon jól látszik az ábrán is, hogy a piros és kék nyilas időszakban, azaz a felszálló ágban (második ciklus) és a stagnálás időszakában (harmadik ciklus) lehet építeni igazán a kiszállási stratégiát. Ilyen ciklusban lévő, egyébként felhőkben röpködő vállalkozóval arról beszélgetni, hogy be is dőlhet a cége "kellemes" dolog. De sajnos erre is gondolni kell, és mivel én neki akarok jót, vissza kell rángassam a földre.

A Signum egyik legfőbb felhasználási formája pont ez, hiszen ahelyett, hogy adóként befizetné a vállalkozó a pénzt, félreteheti magának. (költségként írja le.)

Összefoglalás

Egy vállalkozónak igenis gondolnia kell arra, hogy egyszer megszűnhet a vállalkozása, és akkor mihez kezd. Én már túl sok embert láttam ebben a cipőben járni ahhoz, hogy el tudjam fogadni, hogy valaki pusztán büszkeségből nem hajlandó leülni egy pénzügyi tanácsadóval erről beszélgetni.

A biztonsági tényezőről nem feledkeztem el, erről a hamarosan megjelenő befektetési alapokról szóló bejegyzésemben lehet majd olvasni, vagy személyes találkozó keretében fejtem ki.

Természetesen minden amit a Signumról leírtam 100%-ban legális, PM állásfoglalás is van hozzá. Hogy mi a zsenialitás benne? Erről személyesen.

Zárszó

A korábbi témáktól eltérően, amik általános elméleti fejtegetések voltak, egyre inkább fogok haladni a konkrét problémák felé. Természetesen nagyon szívesen foglalkozom továbbra is a háttér működés leírásával, különösen, ha jelzitek felém, hogy lenne igény rá.

Tisztelettel

zsvars