Először is tisztázni kell, hogy mit is jelent az államkötvény, illetve milyen fajtái vannak.

Az államkötvény praktikusan azt jelenti, hogy egy a reálgazdaságban működő személy (természetes vagy jogi) kölcsönt folyósít az államnak. Az állam pedig a kapott kölcsönért cserébe hitelkamatot fizet, és biztosítja a tőke visszafizetését is.

Típusait tekintve éven belüli (ún. diszkontkincstárjegyek) 2-3 éves, 5 éves és ennél is hosszabb távú államkötvényekről beszélhetünk. Aki olvasta az infláció témáját taglaló bejegyzésemet, nem lepődik meg azon, hogy a hosszabb távú (5 év feletti) államkötvények kamata alacsonyabb, mint a rövidebb távú államkötvényeké. (mivel az infláció csökkenésére számítanak, az államkötvények kamatát pedig abból fedezik)

Miért is van szükség államkötvényekre?

El kell különíteni az állami kiadásokat. Vannak folyó kiadások, hívjuk ezeket "költségeknek", és vannak egyszeri, nagyobb összegű kiadások, hívjuk ezeket "tőkekiadásoknak". A költségek fedezetét az adó és járulékbevételek hivatottak adni. A tőkekiadásokkal már más a helyzet. Állami szempontból tőke igénynek nem csak a közvetlen állami beruházásokhoz szükséges pénzek minősülnek, hanem pl. a kedvezményes hitelek, pályázatok, stb. is.

Mivel az állam alapvetően semmilyen termelési funkciót nem végez, a likviditását pedig adó és járulékbevételekből nem képes megteremteni, kénytelen különböző módokon pénzhez jutni. Itt jegyzem meg, hogy noha számviteli szempontból különbség lehet egy folyó és egy egyszeri kiadás között, cash-flow szempontból semmilyen különbség nincs, ehhez is-ahhoz is pénz kell.

Az egyszeri, tőke jellegű kiadásokhoz az állam több lehetőség előtt áll: a szükséges tőkét a saját jegybankjától veszi fel, külföldi forrásból finanszíroz (külföldi tőke bevonásával), illetve effektív pénzteremtéssel, a pénztömeg növelésével jut több pénzhez.

Utóbbi a pénzkibocsátást jelenti, ezt az állam szereti kerülni, mert hihetetlen mértékű inflációt tud gerjeszteni.

A jegybanktól való hitelfelvétel különösen egy olyan kis állam és kis jegybank esetében mint MO. és az MNB nagyon korlátos, arról nem beszélve, hogy praktikusan az egyik zsebéből a másikba teszi át az állam a pénzt. Sőt, ennél nagyobb baj, hogy mivel a jegybank az állam mellett a kereskedelmi bankok pénzforrása is, így közvetett módon a gazdaságtól veszi el a magas "pörgéshez" szükséges összeget.

Így egy különösen kicsi állam esetében a külföldi tőke bevonása jelenti a megoldást, esetleg a reálszférából történő pénzszerzés. Előbbi ráadásul az egész nemzetgazdaság számára jelent plusz pénzt, így élénkítheti a gazdaságot. Amennyiben a hazai reálszférától (vállalat, lakosság) szerez tőkét az állam, azaz az államkötvényeket a hazai reálszféra veszi meg, akkor ezt a pénz a fogyasztásból csoportosul át, így csökkentve a gazdaság pörgését. (ráadásul megint egyik zsebből a másikba....)

A külföldi tőke bevonásának két lehetősége van. Az egyik a közvetlen kölcsön felvétel (ettől dagad magyarország államadóssága), a másik az államkötvények külföldi befektetőknek történő értékesítése.

Amit eddig leírtam, az a rózsaszín köd. Most jöhet a feketeleves.

Ugye egyrészt nem szabad megfeledkezni arról, hogy az infláció fedezi az államkötvények kamatát, így különösen magas reálhozamra nem szabad számítani.

Másrészt komoly kockázatot rejt magában az államkötvény is, mint befektetés.

Miből ered a kockázat?

Először is, az állam ugyanúgy a reálgazdaságba helyezi a pénzt. Azaz közvetett módon ugyan, de céges befektetések jönnek létre. (munkahelyek teremtése, pályázatok, stb.-mind kvázi cégrészvény vásárlás) Így tulajdonképpen egy pénzügyi közvetítőt vettünk igénybe, aki nagyságrendileg ugyanazzal a metódussal dolgozik, mint a bank, azaz az államkötvény vásárlója felé alacsony kamatot fizet, míg "ő" (az állam) elteszi a magas hozamot (csak adóbevételként jelenik meg)

A másik eredője maga az állam. Különösen igaz ez mondjuk a magyar államra. Gondoljuk végig: az államnak önálló tevékenysége nincs, teljesen a gazdaságra van utalva. Ha megszűnik a gazdaság teljesítőképessége, vagy drasztikusan csökken, az állam fizetésképtelenné válik, az államkötvényekben lévő pénz pedig effektív elveszik.

Nehéz lenne megítélni, hogy az állam eladósodottságának mértéke milyen szinten nem túlzott még (eladósodottsági mérték: államadósság+államkötvények), de az biztos, hogy Magyarország túlzottan, és túl kockázatosan eladósodott. (az államadósság teljes értéke, tőkeértéke a GDP 70%-át teszi ki- az összehasonlítás veszélyes, lévén, hogy a tőketartozás egy halmozott valami, a GDP pedig egy évre vonatkozik. Ezért érdemesebb inkább az éves kamatot viszonyítani a GDP-hez. Sajnos ez is 7-8% körül van, ami az állami költségvetéshez viszonyítva 15-16%- Azaz a magyar állam az éves bevételeinek 1/6-át fordítja kamattörlesztésre (infláció nélkül!))

A magyar állam túlzott eladósodottsága egyébként megjelenik az államkötvények kamatlábában is. Mint minden más terméket, az államkötvényeket is beárazza a piac. A szokásos közgazdasági axiómát, miszerint magasabb kockázat magasabb hozam itt sem lehet megkerülni, és államkötvény és államkötvény között is óriási különbség van. A magyar államkötvények magas kamatát sajnos nem az óriási kereslet, hanem a kockázatosság indokolja.

Összefoglalás

Az államkötvények kimondottan befektetési céllal kerülendők, alacsony kamatozásuk miatt. (jelenleg a magyar államkötvény kamata 1-2%-al haladja meg az inflációt). Egy fokkal jobb, mint a bankbetét, de igazán hozam termelésére alkalmatlan.

Amennyiben nem csak a magyar államkötvényekről beszélünk, elmondható, hogy menekülő befektetésnek (azaz értékőrzésre, részvény árfolyam zuhanásra spekulációnál) alkalmas lehet, de csak felügyelt módon, rövid időre, és akkor is inkább kötvényalapokba, mint közvetlen államkötvényekbe kell befektetni.

Egy adalék: az általam is ajánlott befektetési alapok adósságszolgálati besorolása AA, AA+. A magyar állam adósságszolgálati besorolása BB-,BBB

A kettő között 12-15 lépcsőnyi különbség van! Sajnos a magyar államkötvény kiemelt kockázatú befektetés!

Arról nem beszélve, hogy mint az államcsőd c. írásaimban kifejtettem, az egész pénznek búcsút mondhatunk, ha államcsőd van...

AZ ÁLLAMKÖTVÉNYT MINT BEFEKTETÉST A FENTIEK MIATT NEM AJÁNLOM!

Hogy mit helyette, a további bejegyzésekből kiderül, de a személyre szabott befektetési tanácsadást az olvasás nem helyettesíti.:)

Kommentekben továbbra is várom a jelentkezéseket személyes beszélgetésre.

Tisztelettel:

zsvars