IGEN. Rövidtávon, és nem megfelelő eladósodottsági mértékkel mindenféleképpen. Egyébként NEM!
Mire is gondolok? Ha egy háztartás amikor felvette a hitelt, mondjuk a családi költségvetés 50-60%-át áldozta fel havonta a hiteltörlesztés oltárán, akkor igenis jogosan lehet kétségbeesni. Nagy butaság volt, hiszen a mondást mindenki ismeri "addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér".
A normális adósságszolgálati mutató egy háztartásban 30% maximum. Azaz a havi betélek maximum 30%-át lehet hiteltörlesztésre fordítani. A miért pont ennyire könnyű a válasz.
Számoljuk végig, hogyha 2-en keresnek 100%-ot, és abból 30%-ot elvisz a törlesztő részlet, akkor az egyik fél kiesésével (gyes, kirúgás, fizetéscsökkenés, munkaadói tartozás, munkaképtelenség, stb.) még mindig megmarad 50%-nyi bevétel. Azaz a bevételek 20%-a marad a rezsire, amiből az újra munkába állásig úgy-ahogy ki lehet húzni az életet.
Mi a helyzet akkor, ha az eladósodottsági mérték meghaladja az 50%-ot, és kiesik az egyik kereső? Különösebben nem hiszem, hogy ki kell fejtsem. Ugyanígy vigyázni kell az eladósodási fokkal, ha a két kereső között jelentős különbség van, azaz a teljes háztartási bevételből 65-70 vagy több százalék jön az egyik féltől. Értelemszerűen ennek megfelelően kell belőni az elviselhető törlesztőrészletet.
A fentiek után visszatérek az alapkérdésemhez, miszerint tényleg indokolt-e a devizahitelesek kétségbeesése?
Amennyiben egy háztartás normális mértékben adósodott el, akkor mondhatom, hogy egyáltalán nem!!!!!
Miért is? Mert a forint gyengülés várhatóan átmeneti időszak (még ha 1 évig is tart a gyenge forint, egy 20 éves hitelnél ez átmeneti időszak), és utána ismét sokkal jobban járnak, mint a forinthitelesek.
Miről van szó? Egészen konkrétan arról, hogy a devizában kiadott hitelek olyan államok devizájára épülnek, amelyek inflációja és ily módon jegybanki alapkamata messze elmarad a forint jegybanki alapkamatától. Márpedig a banki működés már csak olyan, hogy amennyiben a jegybanki alapkamatok között jelentős különbségek vannak, akkor bizony a hitelkamatok között is jelentős különbségek vannak, azonos irányban.
Nézzünk egy konkrét példát, egy évre vetített kamatokkal.
Forint gyengülés előtt
Az első háztartás forinthitelt vett fel, 20 millió Ft értékben, 12%-os kamatra. Akkor az éves kamattörlesztésük 2,4 millió Ft.
A második háztartás svájci frank alapon vett fel, 20 millió Ft értékben hitelt, 6%-os kamatra (és akkor ez nagyon magas kamat CHF hitelhez). A felvételkor 160 Ft/CHF volt az árfolyam. Az éves kamattörlesztésük 1,2 millió Ft (feleannyi mint az első háztartásnak) és a bank 125.000 CHF tőketartozást tart nyílván.
Forint gyengülés után
Az első háztartás forinthitelének kamata 12%-ról 15%-ra emelkedett. Ily módon az éves kamatuk a korábbi 2,4 millió Ft-ról 3 millió Ft-ra duzzadt. A plusz teher évi 600.000 Ft.
A második háztartás svájci frank hitelét kettős hatás érte, a 6%-os kamat 6,5%-ra emelkedett, valamint a svájci frank a korábbi 160 Ft helyett 200 Ft a frank árfolyama. Az éves törlesztőrészlet képlete: (125000*0,065*200)=1.625.000 Ft. A plusz teher évi 425.000 Ft.
Észre kell venni, hogy a második háztartás kamatterhe még mindig csak töredéke az első háztartás forintgyengülés előtti összegének, SŐT a forintban eladósodott háztartás még rosszabbul járt, mint a devizában eladósodott háztartás!
Ilyen szempontból egyáltalán nem indokolt a kétségbeesés.
Felkínált banki megoldások véleményezése
Ugye két lehetőséget adtak meg a bankok. Mind a kettő KRITIKÁN ALULI!!!
Az egyik az volt, hogy térjenek át forintalapúra a devizahitelesek. Könyörgöm! Nézzétek meg a fenti példát. Mekkora bukás a forint hitel a devizához képest? Ráadásul azt se felejtsük el, hogy az eredetileg 20.000.000 Ft-os hitelből, amit a 160-as árfolyamon 125.000 svácji frank tőketartozásként tartanak nyílván, mindjárt lesz egy 25.000.000 HUF-os tőketartozás, ha a 200 Ft-os árfolyamon hirtelen visszaváltják forintra a tartozást. DUPLÁN CSESZIK KI MAGÁVAL AZ ÜGYFÉL!!! Elnézést a szóhasználatért, de még finom voltam.
A másik megoldási lehetőség az volt, hogy növeljék meg a futamidőt. Mondjuk 15 évről 20 évre. Merthogy ez leviszi a törlesztőrészletet. Na ja. Leviszi. Igen. Csak mondjuk az egész hitel, amit a 20 év alatt vissza lehet fizetni, mindjárt kétszer annyiba fog kerülni. Mondjuk 10.000.000 Ft hitelt vett fel valaki. 15 év alatt összesen kb. 15 millió környékén fizet vissza. A havi törlesztőrészlete kb. 83.734 Ft.
Ha átalakítja 20 évesre a hitelt, akkor a 20 év alatt összesen kb. 17,4 milliót fog visszafizetni. A havi törlesztőrészlete valóban alacsonyabb lesz... csak 72.760 Ft.
Csak hát ugye 2,4 millióval többet fizet vissza. (Forrás: OTP kalkulátor-új lakásra, támogatott hitellel...) Mivel támogatott hitelt kalkuláltattam, így kevésbé kedvezményes kamatozásnál még drasztikusabb a különbség.
Azaz elmondható, hogy mind a két felajánlott lehetőség a banknak nagyon jó. Az ügyfélnek már kevésbé.
Érdemes-e most devizahitelt felvenni, egyáltalán lehet-e?
Muszáj ezzel a kérdéssel is foglalkozni. A két válasz elöljáróban: nagyon is érdemes, illetve meg kell találni azokat a bankokat, ahol lehet. Bővebben kifejtve:
Ha a fenti példa még rémlik, a lényegesen alacsonyabb kamat, ami egy devizahitelhez kapcsolódik önmagában sokkal kisebb visszafizetést jelent, mint egy forint alapú hitel.
Ráadásul mivel a devizahitelek úgy működnek, hogy a forintösszeget a folyósítás napján érvényes árfolyammal elosztják, és onnantól devizában tartják nyílván, elég egyértelmű, hogy egy magasabb osztószámmal jobban jár az ügyfél. Konkrétan: ugyanaz a 20 millió Ft, ami 160 Ft-os svájci franknál a szerződésbe 125.000 CHF tőketartozásként került be, most 200 Ft-os árfolyammal csak 100.000 CHF tőketartozásként szerepel majd a szerződésben.
Összevetésben: a 160 Ft-os árfolyammal, 20 m Ft, 6%-os kamat mellett évi: 7.500 CHF kamatot jelent.
A 200 Ft-os árfolyammal, 20 m Ft, 6,5% mellett évi: 6.500 CHF kamatot jelent.
Gyenge forintnál a fenti törlesztőrészlet valóban a második esetben magasabb, méghozzá 100.000 forinttal. Na de, ha a forint a helyére áll, akkor 160.000 Ft-al lesz kedvezőbb az éves kamat. Márpedig a forint visszaerősödését erről a helyről, ahol most áll, nem nehéz megjósolni....
Második kérdés: lehet-e kapni deviza alapú hitelt? Igen, lehet, csak nem magyar banknál kell keresni. Ebben is tudok segíteni, és könyörgöm, mivel ingyenes a segítség (sikerdíj van csak, de azt a bank is elkérné), vegyétek/vegyék igénybe! Sok pénzről van szó ahhoz, hogy a szerencsére lehessen bízni.
Még egy téma, ami mellett nem tudok elmenni szó nélkül.
2008 őszének végén drámai hangon kiállt jó pár bank vezére, és közölte, hogy "ügyfeleink védelme érdekében, beszüntetjük a deviza alapú hitelezést". Az eddigi fejtegetések után talán nem meglepő, ha azt mondom, hogy ilyen rossz dumát régen hallottam...
Miről is van szó? Gondoljunk bele: egy magyar bank csak a bankközi piacról juthat devizához, amit ki akar helyezni. Miközben a forint gyengülése miatt sokkal drágábban juthat hozzá a bank a devizához, mint korábban (hiszen nem abban fizetik az emberek be a betéteket). Ráadásul a magas árfolyam az új szerződéseknél hosszabb távon a bank szempontjából komoly kamatkiesést, azaz bevétel kiesést jelent.
Akkor kit is védtek a magyarországi bankok, amikor leállították a devizahitelezést? Hát nem az ügyfelet, az biztos...
Összefoglalás
Általánosságban igaz, hogy akinek 30%-ot meghalad a bevételeihez képest az adósságtörlesztése, van oka kétségbeesni a hitele törlesztőrészletének emelkedése miatt. Ennek a kétségbeesésnek azonban nem a forint gyengesége az oka, hanem a túlzott eladósodottsági mérték, és mint a számokkal ellátott példán is látszik, a forintban eladósodottak sem dőlhetnek hátra.
Szintén általános igazság, hogy akinek 30% alatti az eladósodottsága, nincs oka félelemre, kétségbeesésre, átmeneti időszakról van szó, és hosszú távon jobban jár a devizahitelével, mintha változtatna bármit. (szintén lásd példa)
Továbbra is lehet devizahitelt felvenni és érdemes is! SŐT! AKINEK FORINT ALAPÚ HITELE VAN, LEGYEN VÁLLALKOZÁS VAGY MAGÁNSZEMÉLY MOST ÉRDEMES ÁTTÉRNI DEVIZAALAPRA!
HOGY HOL LEHET HOZZÁJUTNI DEVIZAALAPÚ HITELHEZ MOST, ÉS MINDEZT KULCSRA KÉSZ MÓDON, EBBEN TUDOK SEGÍTENI! MINDENKIT ÓVA INTEK A SAJÁT SZAKÁLLRA TÖRTÉNŐ INTÉZKEDÉSTŐL. TESSÉK MEGKERESNI, ÉS ÁTBESZÉLJÜK!!!!
Tisztelettel:
zsvars
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
A spekuláns 2009.03.06. 22:02:07
Aki CHF hitelt vett fel, tök mindegy mikor, az most nem 6,5% százalék kamatot fizet a 6% helyett, hanem 10-12 %-ot. Plussz évi 2 % kezelési költséget. OTP hírdetményből vannk a %-ok.
Tehát ha valaki felvette a CHF hitelt és a kamata és kezelési költsége felment 12-14 %-ra, meg az árfolyam 160-ról 200-ra, akkor kb ennyit fizethet:
125.000 CHF vagy 20.000.000 HUF tőke
12-14% kamat,kezköltség = 2.400.000-2.800.000 Ft
160 Ft >>> 200 Ft-s árfolyam >>> 25%-os emelkedés
2.400.000-2.800.000 * 1,25 = 3.000.000-3.500.000 Ft éves kamat
Tehát most nagyjából ott van a CHF hitel törlesztője ahol a HUF hitelé. Viszont a CHF hitel tőke tartozásod 25%-al nagyobb mint a HUF hitelé.
Ez akkor baj, ha valami miatt vissza akarod fizetni a hiteledet, pl eladod a házad.
És ne felejtsük el azt se, hogy akár 220-230-250-.... is lehet a CHF.
Szóval véleményem szerint aki Ft-ban adósodott el az elmúlt 1-2 évben, az most ki******* jól járt. Most lenne érdemes talán átváltania deviza hitelre.
Persze ha tovább romlik a gazdasági helyzet és a Ft akkor bukta az átváltás.
Ancsi35 2009.03.17. 15:09:55
Végig olvastam...
Magam is követem a gazdasági eseményeket és az aktuális kamatokkal is -azt gondolom- tisztában vagyok. Sajnos valóban, az OTP-nél 11%ot meghaladó CHF kamat van...na de ki a fene akarna ilyen hitelt, amikor ma MAGYARORSZÁGON hozzájuthatunk 4%-os CHF kamatú hitelhez is...
Nyilván ez a hitel típusától, s az ügyfél minősítésétől függ.
Az előttem szólóval egyet értek abban, hogy az elmúlt években szerencsés helyzetben van az, aki forintban adósodott el, de hosszú távon mindenképp a legjobb időszak ennek devizára való kiváltása. Miért is? Mert hiszen nem mindegy, milyen árfolyamon tartják nyilván a hitelt. Minél magasabb az árfolyam, ez az összeg annál kevesebb. Ez alapján lesz meghatározva a havi kötelezettség is, a későbbiekben, az árfolyam csökkenést követően még nyereséget is realizálhatunk (nem beszélve a havi törlesztő csökkenésével).
Szerintem...
Zsvars 2009.03.18. 12:46:13
Azért azt még az OTP-nél is ki lehet mondani, hogy összességében rosszabbul nem járt a devizahiteles, mint a forintos.
A forinthitel átváltásra mindenképpen most van nagy lehetőség, ezt kár elszalasztani. A forint úgy néz ki szép lassan rendbe jön, már nem nagyon ugrál 300 fölé, napközben sem.
Viszont az OTP CHF kamata elgondolkoztatott, és valami bődületes eredményre jutottam:
Mi indokolja a közel 12%-os hitelkamatot? Ugye azt tudjuk, hogy a svájci alapkamat közel 1%, lassan már nincs is, így a svájci frank hitele a bankközi piacon nem haladhatja meg a 2,5%-ot. Azaz az OTP sem adhatná 6-7%-nál többért a CHF alapú hitelt.
Két választ találtam:
Az egyik, hogy annyira pofátlan az OTP (tényeket írok, nem érzelmet), hogy CHF hitelre évi majdnem 10%-ot óhajt kamatmarzsként bezsebelni! Ez a HUF kihelyezésekkel egyenértékű nyereség. Finoman szólva gusztustalan lenne.
Ezért inkább a 2. variációt tartom valószínűnek: az OTP CHF hitelei mögött jelenleg nem svájci frank áll, mint fedezet, hanem forint.
Azaz a bank nem a devizapiacon veszi a svájci frankot, majd helyezi ki, hanem a meglévő forintját használja fedezetként, és adminisztrációs jelleggel CHF-ben tartja nyílván a hitelt.
Tekintve a bankközi hitelezés nagyon lassú újjáéledését, ez lesz a magyarázat a megnövekedett CHF kamatra, és mindenképpen átmenetinek tekinthető, még az OTP esetében is!!! (egyébként tipikus magyar megoldás.....sajnos...)
A spekuláns 2009.03.18. 16:57:49
A kockázati besorolás azt segít eldönteni, a pénzed mennyire van biztonságban az országban.
Mikor egy külföldi bank, magyar honba fektet be, akkor erősen elgondolkodik azon: valyon vissza fogom kapni a pénzemet? Nem megy csődbe az ország? Nem dől össze a gazdasága? Stb....
Félnek a külföldiek Maon befektetni!
Ha valaki mégis úgy dönt, hogy itt fektet be, pl.: magyar állampapírt vesz, magyar banknak ad kölcsön CHF-t vagy EUR-t vagy USD-t vagy JPY-t és biztosan vissza akarja kapni a befektetett pénzét, akkor köt a befektetése mellé egy biztosítást.
Ez a biztosítás az úgynevezett CDS vásárlás.
A CDS egy biztosítás, melyet ha megveszel, akkor bebiztosítod magad a magyar bankok és a magyar állam csődje ellen. Tehát ha te kölcsön adsz egy magyar banknak és az csődbe megy, akkor te nem kapod vissza a pénzed, ha magyar állampapírt vásárolsz és a magyar állam csődbe megy akkor te nem kapod vissza a pénzed a magyar államtól. A CDS arra jó, hogy te mégis visszakapd a pénzed. Mégpedig attól kapod vissza a pénzed, aki a CDS-t eladta neked.
Namármost, a CDS-eknek van egy ára, az ár a biztosított összeg bizonyos százaléka. Ez az ár egy évig biztosít téged.
Pl.: külföldi bank magyar állampapírt vásárol, 1 éves állampapír, 10 %-os hozamú. a CDS ára 5 %. Ez azt jelenti, hogy te veszel 1.000.000 Ft-ért állampapírt, 1 év múlva vissza kapod az 1.000.000 Ft-ot és még 100.000 Ft(10%) kamatot. De mivel vettél CDS-t, ezért 50.000 Ft-ot(5%) kifizetsz egy biztosítónak, amiért garantálja, hogy visszakapod az 1.000.000 Ft-ot.
Tehát az egyenleg 1 év alatt= 1.000.000+100.000-50.000=1.050.000 Ft, azaz az 1.000.000 Ft-al kerestél 50.000 Ft-ot, azaz 5 %-ot.
Hurrá!
Most már mindenki tudja és érti, hogy műkszik a CDS!:)
Tehát, amikor egy külföldi bank CHF-et vagy EUR-t ad kölcsön magyar bankoknak, akkor köt hozzá biztosítást! Mert a külföldi bank fél, hogy a magyar bank vagy az ország csődbe megy!
A külföldi bank 1-2% kamatra ad kölcsönt, ehhez vesz egy CDS-t, melynek a mostani ára 5-6% között ingadozik, így a magyar bank 6-8%-on jut hitelhez!
Hiába van 1% alatt a CHF kamata, ha egy magyar bank csak 6-8 %-on jut hitelhez.
És erre a 6-8 %-ra jön rá a magyar bank kamat haszna, a 2-3-4-5 %.
Így lesz az 1 % alatti CHF hitelből 8-13 %-os hitel, mire a végfelhasználóhoz ér!
A mostani magyar befektetésekhez köthető CDS-ek ára 5-6% között ingadozik! Ez nagyon fontos, 5-6% ami pluszban rájön minden kölcsönadott EUR és CHF-re!
Remélem érthető voltam.
Mostmár tudjuk, miért olyan magas a CHF és EUR hitelünk kamata.
Zsvars 2009.03.19. 12:13:18
A CDS nem biztosítás, hanem egy olyan kölcsön forma (kötvény), amelyik tartalmaz egy tartozás átvállalási részt is, ha úgy tetszik pénzintézeti kezességet.
Ez ugye azt jelenti, hogy mindjárt 3 szereplő van a játékban. A kölcsönt adó bank, a kölcsönt felvevő bank, és egy biztosító, amelyik a kölcsönt felvevő bank helyére lép be.
Innentől kezdve a CDS formában nyújtott hitelek természetesen drágábbak, mint a hagyományos formában nyújtott hitelek, hiszen a vissza nem fizetés kockázatát nem a hitelt adó viseli, hanem egy kockázati felárral átterheli másra.
Azt, hogy a kockázati felárat ki fizeti meg, jó kérdés, gondolom függ az intézetek egymáshoz képesti pozíciójától.
Na most mivel a CDS maga a hitelkonstrukció, és nem egy kiegészítés, innentől kezdve már lehet közgazdasági jellegű vitákat folytatni arról, hogy milyen formában vesz fel hitelt az OTP, csak mivel banktitok, és nem nyílvános, szerintem felesleges találgatni.
Maradjunk annyiban, hogy el tudom fogadni, amit írtál, abban a formában, hogy a
kockázat megnövekedése miatt az OTP ma drágábban kap hitelt, mint a többi bank.
Persze lehetnek még olyan magyarországi bankok, amik hasonlóan drágán jutnak forráshoz, csak itt jelenik meg az a különbség, hogy ki áll a magyar leánybank mögött... mennyire tőkeerős az anyabank, tud-e tőkeinjekciót adni- ami ugye sokkal olcsóbb, mint a bankközi devizapiac.
Egyébként én úgy gondolom, hogy mind a kettőnknek igaza van, és van egy drága devizaforrás összetevője a magas kamatlábnak, és van egy forinttal történt fedezés összetevője.
Én speciel simán el tudom képzelni ezt a magyar fifikát, hogy a kiadott devizahitelek egy része mögött forint a fedezet. (magyar bank forintban jut tőkéhez, ami fedezi a kihelyezett hitelt)
Ja, még egy fontos dolog: nem szabad keverni a bank és az országkockázatot! Amikor a nemzetközi bankpiacon értékelik, hogy melyik bank milyen kamatra kapjon hitelt, akkor az árazásnak csak egy része az országkockázat, és elég kicsi része!!! Különösen azért, mert az ország kockázata (lásd még államcsód bejegyzésem) a forint fizetőeszközt terheli, a tartozás pedig devizában van. (azt pedig a nemzetközi bankok is tudják, hogy ha a forint megszűnik, akkor valutára/devizára áll át az ország.-volt már rá példa....)
A banknak adott kölcsön kamatának árazásakor 85% hangsúllyal maga a bank kockázata jelenik meg.
Az persze már megint egy másik kérdés, hogy az OTP-nek adott banki hitelek magas kamata és az OTP részvények alacsony árfolyama elég erősen összefügg.....
A két kockázat erőteljes szétválasztását támasztja alá Ancsi kommentárja is (ha elolvastad), hiszen különben nem lehetne 4%-on MA MAGYARORSZÁGON CHF hitelt kapni!!!! (ennyit az országkockázatról...)
A spekuláns 2009.03.19. 19:03:15
Ezt a cikket találtam, talán segít meggyőzni érveimről.
A cikk írója AXA bank stratégája, talán kicsit jobban belelát a mostani banki hitelezésbe.
Ancsi kommentjében említett 4%-os kamatot kamunak tartom.
Kérem adjon valaki linket arról a banki hirdetményről melyben 4%-os teher mellett lehet CHF hitelhez jutni.
Tegyük fel lesz ilyen bank, mit érünk vele ha a többi 29 bank más kondíciókkal hitelez? A lakosság 99,9%-a pedig ennél a 29 másik banknál adósodott el.
Zsvars 2009.03.20. 19:35:37
Egyébként kellene ilyen hitel? Ha igen, megadom a kontaktom, és négyszemközt megmondom, hogy lehetséges, hogy van ilyen elérhető hitel is. (nem kamu, semmi trükk)
Ami a kérdést illeti, miszerint mit érünk vele, ha van ilyen bank, de 99% máshol adósodott el?
Egy szóban válaszolok: hitelkiváltás.
Többet nem kell mondani szerintem...
Ami a cikket illeti, és a korábbi kommentet, arról kezdek egy új kommentet..
Zsvars 2009.03.20. 19:49:51
Na, a lényeg. Amit a CDS-ről írtál, az részben igaz. Valóban a CDS kezességvállalási felára drágítja ma Mo-n a hitelezést.
A tévedésed, és emiatt az egész logika ott bicsaklott ki, hogy mint írtam a CDS nem egy biztosítás, hanem egy olyan hitelezési forma, ami egy biztosítónak a kezességét tartalmazza.
Emiatt nem muszáj minden magyarországi banknál alkalmazni.
Van olyan Magyarországon lévő bank, amelyik a régi módon, nem CDS-ként kap hitelt a bankközi piacon (mondjuk az anyabankjától), és van olyan bank, amelyik csak CDS-en keresztül kap hitelt, mert a Bank kockázata annyival magasabb.
Ha figyelmesen elolvasod a cikket, amit küldtél, abban is az szerepel, hogy vannak olyan bankok magyarországon, amelyek CDS hitelt kapnak. Például ha tippelnem kell, mivel a szerző Axa-s, gyanítom, hogy az Axa bank devizafedezete régi típusú hitelből van meg, és nem CDS-ből. (ez még mindig nem a 4-5%, a kettő között van)
Természetesen a hagyományos bankközi hitelezés is drágább lett, a kereslet megnövekedése miatt, illetve itt már megjelenik az országkockázat, amit Te is és a cikk írója is említetek.
Azonban azt továbbra is tartom, hogy amikor egy nemzetközi bank dönt arról, hogy milyen árért adjon egy magyar banknak hitelt, amit az kihelyezhet a reálgazdaságba, akkor az országkockázat generálisan csak egy kicsi összetevője a plusz árnak. Aztán megnézik, hogy mennyire stabil a bank, mekkora a szerepe, milyen az ügyfélköre, stb., stb. A bank egyedi kockázata sokkal nagyobb súllyal esik latba.
És igen, van olyan bank, mint pl. az OTP, amelyik a bizalom megingása miatt, csak CDS formában kap hitelt, mert a nemzetközi piac úgy ítéli meg, hogy szükség van egy harmadik szereplőre, egy kezesre egy biztosító személyében, ami garantálja a kiadott hitel visszakapását.
Hogy egy analóg példát mondjak az egyedi elbírálásra:
Ha Neked valaki azt mondja, hogy a Coca Cola gyártójának vagy a Queen Cola gyártójának adj kölcsönt, melyiket fogod magasabb kamattal sújtani? Pedig mind a kettő az USA-ban van... (most pont ez a két cég jutott eszembe - annak aki szeret kötözködni: ha a Queen Cola nem amerikai, vagy nem így hívják pontosan, tőlem vehet egy másik kicsi amerikai kólagyártót...:))
Így már remélem sikerült meggyőzzelek. (plusz egy érv: ha az országkockázat valóban olyan nagy súllyal esne latba, akkor nem lehetne 4-5%-on CHF hitelt kapni most is.)
Hangsúlyozom újra, hogy lehet ilyen olcsón CHF hitelhez jutni, de linket üzleti megfontolásból nem küldök. Akit érdekel, személyesen. Kiváltásra is érdemes gondolni!!!
A spekuláns 2009.03.20. 23:05:17
"Gondolom nem túl meglepő, hogy ilyen linket nem fogok kitenni. Hogy miért? Mert nekem nagy versenyelőny, hogy tudok olyan bankot, amelyik 4-5%-os kamatra ad CHF hitelt. Akinek ilyen kell, hozzám fordul, és mivel a pénzügyi tanácsadásból élek, van egy határ aminél több információt nem teszek közszemlére."
"Hangsúlyozom újra, hogy lehet ilyen olcsón CHF hitelhez jutni, de linket üzleti megfontolásból nem küldök. Akit érdekel, személyesen. Kiváltásra is érdemes gondolni!!!"
Biztos ez a jó módszer ügyfeleket szerezni?
Ezt itt és most így kell csinálni?
Gondolod ha most közszemlére tennéd a 4 %-os banknak a linkjét, akkor mindenki megrohanná azt a bankot és lemaradnál a közvetítői díjadról?
"Ha Neked valaki azt mondja, hogy a Coca Cola gyártójának vagy a Queen Cola gyártójának adj kölcsönt, melyiket fogod magasabb kamattal sújtani?"
Ha neked valaki azt mondja 2007-ben, hogy az OTP-nek vagy a Lehman Brothers-nek adj kölcsönt te melyiknek adnál és mekkora kamatra?
Lehman Brothers: amcsi 5 befektetési bank egyike, az egyik legnagyobb
OTP: Magyarország vezető bankja, magas Ukrán és Orosz kitettséggel, középeurópa legfelelőtlenebb gazdaságpolitikai országában, középeurópa gazdaságilag legsebezhetőbb országában
Már tudjuk, hogy a Lehman csődbe ment. Ki gondolta volna 2007-ben, hogy a világ egyik legnagyobb bankja bedől? Aki ide hitelezett, az mind bebukta........
A maradék 4 befektetési bank is megszűnt, mindet felvásárolták, beolvasztották....
Bank of America, Citi Group: Amerika, sőt a világ 2 legnagyobb bankja, USA több 100 milliárd dollárjába került, hogy ne menjenek csődbe. És még több száz milliárd dollárba fog kerülni, hogy ezután se menjenek csődbe......
GM, Ford, Chrysler, magyar Suzuki: melyiknek adtál volna kölcsönt? Sőt, melyiknek adnál MOST kölcsönt?
GM, FORD, CHRYSLER: nem mást akarok idézni vagy felhozni, de szerintem a 3 cég közül egy tuti elbukik.
Miért bukik el egy? Mert az elmúlt évek autógyártása fenntarthatatlan, túltermelés és túlfogyasztás volt ezerrel, nincs szükség ennyi autóra, nincs szükség ennyi autógyárra.......
Nincs szükség ennyi bankra sem a világban, mint amennyi eddig volt.
50-60.000 milliárd dollárral csökkent 2008-ban a világ össz vagyona.
Hogy kinek adnék kölcsön a Coca vagy Queen Cola közül?
Egyiknek sem, mert még közel sincs vége a pániknak és a gazdasági válságnak. Addig nem adok kölcsönt, mert fosok hogy nem kapom vissza. Nem adok se banknak, se autógyárnak, se........ Ezt csinálja a legtöbb bank manapság, nem ad kölcsönt, mert fél hogy nem kapja vissza.............
Miért fél, ha minden bank őszintén megmondja, hogy mennyire van bajban vagy sem?
Sajnos nem mondja meg őszintén, hanem hazudik: "hujujjjj nálunk minden rendben van, csak ámítás hogy csődbe megyünk, tralallalala. 2 nap múlva: sajnos csődbe mentünk, brühühühühü, pedig 2 napja még azt hittük megúszhatjuk, de tévedtünk:((( elnézést hogy hazudtunk és félre tájékoztattunk:(((brühühüühühüh"
Ha külföldi Bank volnál, te adnál egy olyan ország bankjának pénzt mint amilyen Magyarország? Úgy, hogy tudod az ország az elmúlt 10-20 évben szinte elbaszott mindent, a 90-es évek bezzeg országából, 2008-09-re "balfaszokországa" lett?
Ha te itt élnél és egy külföldi Bankot vezetnél, akkor te mernél hitelezni a mostani helyzetben Maora?
Én nem, meg sokan mások sem, ezért olyan drága a hitel amilyen......
Aki meg a mostani helyzetben, csak a piacszerzést és profitot szem előtt tartva 4 %-ra hitelez........
Akkor sem tudom elképzelni, hogy van ilyen ostoba bank ma.
Vagy!!!!!!!!!!!!!!
A 4 %-os kamat csak beetető kamat, az első 6 hónapban ennyi, utána meg 8 %.
Így már mindjárt más!
Vagy!!!!!!!!???????
Zsvars 2009.03.21. 14:01:25
Na, akkor először is: bocs, de nem azzal töltöm a péntek estémet, hogy várom a kommentedet, és gyorsan reagálok rá.
Ha kifogytál az érvekből, nem kellene azonnal támadni...
Akkor ami ide illik:
Azt hittem, hogy már magadtól is kitaláltad, mi lehet a magyarázata egy 4-5%-os CHF alapú hitelajánlattal történő megjelenésnek.
Azt végiggondoltad már, hogy van olyan bank a világon, amelyik a betéteit CHF-ben gyűjti, és ily módon nem szorul a bankközi piacra, ha egy másik országban CHF alapú hitelt akar adni? De ugyanezt el lehet játszani a többi devizára is.
Azaz: nem beetető kamat, és létezik. Ennyi.
Ami a felhozott példáidat illeti: nem értem, hogy amikor én egy országon belüli két nagyon eltérő méretű céget hasonlítok össze, akkor miért gondolod, hogy Te két külön országból lévő céget összehasonlítva megindokolod, hogy az országkockázat miért lenne nem elhanyagolható az egyedi cégkockázathoz képest.
Egyébként példáiddal pont azt bizonyítottad, hogy az egyedi kockázatfelmérés sokkal fontosabb, mint az országkockázat.
Ezzel együtt is sikerült az almát a körtével összehasonlítanod a Lehmann és az OTP kapcsán.
A Lehmann Brothers ugyanis befektetési bank, míg az OTP kereskedelmi bank. A két forma pedig egymástól teljesen eltérő tevékenységet takar. Egy kereskedelmi bank legfőbb tevékenysége a hitelkihelyezés, számlavezetés, és a hitelkihelyezésen keresztüli pénzteremtés. (számlapénz).
Egy befektetési bank mindezt nem csinálhatja, nincs rá jogosítványa, sőt, még az alapító tőkéje sem kell olyan magas legyen, sőt, nincs pl. szavatoló tőke mutatója sem! Egy befektetési bank semmi más tevékenységet nem végezhet, mint befektetést.
Ha még azt is hozzáveszed, hogy mi pontosan a csőd fogalma, akkor egészen más a megvilágítás.
Csőd: likviditási nehézséget, átmeneti fizetőképtelenséget jelent. A cég saját maga ellen kérheti, vagy a hitelezők által megindított felszámolási eljárás során automatikusan (!) alakul át 3 hónapra csődvédelemmé. Igen, nem voltam pontos, tulajdonképpen a csődeljárás egy védelem a cégnek a hitelezői ellen, mert az eljárás alatt szabadon választhatja meg a cég, hogy melyik hitelezőjét elégíti ki először. Természetesen a cél az eljárás végeztével a tartozások rendezése.
Na most, egy termelő, vagy nem pénzügyi szolgáltató cégnél általában a csődöt a megszűnés követi, hiszen azért nem tudja kifizetni a hitelezőit, azért nincs likvid eszköze, mert a bevételei nem jönnek, azaz beszűkült a piaca, megjelent egy versenytárs, stb. (azt, hogy sikkasztanak most hagyjuk)
Egy pénzügyi szolgáltatónál már egészen másképp jelenik meg a csőd. Itt ugyanis nem azért fizetésképtelen prompt a bank/biztosító/... mert beszűkült volna a piaca. Leginkább azért nem, mert nem a piacról élnek, hanem a pénzpiacról. Ott pedig nem nagyon fogy el a vásárlóerő.. Egy pénzügyi szolgáltatónál a csőd azt jelenti, hogy bentragadtak a befektetései, vagy hirtelen túl sokan akarják kivenni a pénzüket (kereskedelmi bank), vagy túl sok a biztosítási esemény miatti kifizetése. (általában az elsővel együtt jár).
Azaz egy pénzintézetnél valóban átmeneti likviditási nehézségről van szó.
Jelentem azt sem verte senki nagydobra, hogy a Lehmann Brothers már megvették a kínaiak, vagy az izlandi bankrendszer az oroszok tulajdona... Gondolom egy megszűnésre váró céget Te sem vennél meg, vagy akkor, ha a megszüntetésével a lényegét (jelenleg a piacot) nem vesztenéd el.
Ami pedig a hiteleket illeti: megnyugtatlak, amennyiben egy bank bezár, MINDIG van aki átveszi a hiteltartozásokat.
Ja, és igen, valóban lelassult a hitelezés, de le nem állt. Viszont a kockázatos hiteleket, amikor egyáltalán semmi fedezet nincs, most valóban leállították...
És első és utolsó politikai jellegű bejegyzésem: bocs, hogy nem csak siránkozom, hogy jajj de szar nekünk, meg minket csak a balsors... igen, lehet pfujjolni, meg minden, de lesz, aki profitálni fog ebből a visszaesésből. És nem csak arra gondolok, aki okozta (pl. Buffett vagy Soros)
Citibank: én speciel nagyon szomorú lennék, ha egy bank olyankor, amikor minden betétesére rájön a kölcsönzött pénz banktól való visszakérése, simán vissza tudná adni. Mert az azt jelenti, hogy túl sok a likvid eszköze, és nem forgatja eléggé...
Autógyárak: nem volt túl szerencsés ismételten három USA autógyárat, és egy magyar leánycéget hitelezési szempontból összehasonlítani. A Suzukinál inkább a japán anyacéget kellene... és amikor egy bank megnézi, hogy a négyből melyiknek adjon, megint csak egyedi elbírálást alkalmaz. (globális cégeknél főleg)
"ha külföldi bank volnál, te adnál...stb."
félreértésben leledzel. Nincs olyan, hogy magyarország bankja. Illetve csak az MNB, de mint tudjuk, az MNB lakossággal nem foglalkozik. Még a nagy magyar bank, az OTP is többségi külföldi tulajdonban van! Innentől kezdve a kérdésed úgy hangzik, hogy adnál-e olyan leánybanknak tőkét, amelyik azt utána Magyarországra fekteti be? Igen, adnak. És adnak ki hitelt is, csak mint írtam, nem akárkinek...
megyek a másik kommentárodra...
A spekuláns 2009.03.21. 23:27:33
Bocs, nem akartalak bántani.
Inkább odébbállok.
Sajnálom, még egyszer!
vomit 2010.11.11. 09:33:33
ezt gondold tovabb, az se magyar. berlusconi egyik ujsagja megirta az igazat, utana 2 nappal jol fejbe is dobtak a dommal.
egy komment valahonnan:
THE names /banks /etc.. are all in the article!! this article was published on friday Dec., 11 th and and Sunday Dec 13 th ( notice the number dynamics there Smile ) Berlusconi was attacked during a public appearance.
a cime szabad forditasban:
A pofatlansag teteje: a magankibocsatasu penz
www.ilgiornale.it/economia/provocazione_quella_sovranita_moneta_mani_private/11-12-2009/articolo-id=406009-page=0-comments=1
The Bank of Italy is by no means' the Bank of Italy, that is ours, the Italians, but a private bank, like other central banks including the European Union, which are owned by large banks, while taking deliberately misleading the people bearing the name of the State for which to produce the money.
Zsvars 2010.12.22. 02:11:12
Persze én is tudom - köszi, hogy leírtad. Mivel praktikusan az egész kicsiny országunk nem magyar tulajdon.. legalább 80%-ban külföldi....
egyébként aki szereti az összeesküvés elméleteket (én is) ajánlom Bogár László Válság és Valóság c. könyvét.
nagyon szépen leírja pl., hogy miért is bukunk még nagyobbat a felvett hitelen, mint kéne...