Gazdasági, pénzügyi gondolatok

Továbbra is tartom magam ahhoz, hogy közérthetően, lehetőleg ne szakzsargonnal fogalmazzak. Így a többi közgazdásztól elnézést kérek, ha nem sikerülne teljesen szabatosan visszaadnom, hogy mi is az infláció?

Tehát a kérdés: Mit jelent az infláció?

Valami olyasmit, hogy az állam, amely a pénz mögött áll, szándékosan rontja a pénz értékét. Miért teszi ezt?

Hogy megérthessük, néhány alapvető dolgot tisztázni kell:

• miből van bevétele az államnak?
• miből van tőkéje az államnak?
• ugye a kettő számviteli szempontból sem fedi egymást...
• és egyáltalán a hitelpénz működését-legalábbis azt a részt, ami ide tartozik

Az érthetőség kedvéért kezdjük a történelmi áttekintéssel.

Néhány száz évvel ezelőtt, amikor még nemesfémből verték/öntötték a pénzeket, is létezett infláció. Csak akkor még úgy hívták, hogy "kamara haszna".

Miről is volt szó? Az állam (király/császár) összegyűjtötte a nemesfémérméket, beolvasztotta őket, és kisebb aranyfinomság mellett újraverette az érméket. Érthetőbben: ha volt 100 db 10 grammos aranyérméje, 100%-os finomság mellett, aminek az értékét 1000 Ft-ban határozta meg a király, akkor mondjuk 10%-os finomság rontás mellett lett 111 db 10 grammos, de csak 90%-os finomságú aranyérméje. Na igen, csak ugye azt ne felejtsük el, hogy az érme névértéke nem változott, így az új érmemennyiség már 1111 Ft-ot ért! Azaz több pénz került a gazdaságba, aminek ugyanaz volt a következménye, mint manapság. A másik megoldás az volt, hogy továbbra is 100 db érme, egyenként 10 grammos, 1000 Ft értékben, csak éppen 90%-os aranytartalom mellett. Ilyenkor az államkincstárat gyarapította az új érmékből kimaradó 10% nemesfém. Ugye az első esetben a király nyeresége az, hogy új pénz létrehozásához, a kereskedelem élénkítéséhez nem kellett a tartalékából nemesfémet a forgalomba helyezni.

Mi történik most, amikor már nincs belső értéke a pénznek, és ennyire nem kézzel fogható az infláció közvetlen hatása?

Ugye az az indok, hogy az új pénz forgalomba helyezéséhez ne kelljen nemesfémet feláldozni, már nem él. Főleg a papírpénz gyártási költsége olyan szinten elhanyagolható, hogy csak egy indok marad az inflációra modern gazdaságban, mégpedig az állami bevételek növelése.

Az állami bevételekre vissza fogok térni, először nézzük meg, hogy mit is jelent a hitelpénz esetén az infláció, hogyan működik. Pénz összeszedés ugye nincs, a papírpénz kopása miatt pedig egyébként is folyamatos újra nyomás történik. Tehát az infláció mechanizmusa:

Vegyünk egy 10.000 Ft-os papírpénzt. Inflálás előtt ennek a pénznek az értéke 10.000 Ft, mert ennyiért fogadja el az állam adóként. Amennyiben 10%-os infláció történik, akkor ennek a 10.000 Ft névértékű pénznek az adóként történő elfogadási értéke csak 9.000 Ft, hiszen a pénz vásárlóértéke csökkent le ennyire (az állam is vásárol az adóból). Természetesen kéretik elvonatkoztatni attól, hogy 9.000 Ft-os papírpénz nincs, az elvet kell megérteni mögötte.

Az államnál a bevétel úgy jelenik meg, hogy a korábban 10.000 Ft-nyi értékkel fedezett pénz mögé már csak 9.000 Ft-nyi fedezetet tesz, miközben adóként 10.000 Ft-ért fogadja el (névértéken). Az állam így megnyeri a 10%-ot.

Természetesen a folyamat itt nem áll meg, gyűrűzik tovább. A vásárlóértéke ugyanis csökkent a pénznek, miközben az áruk ára nem ment lejjebb, ezért a pénzkereslet megnövekszik, ily módon több pénz nyomására van szükség. A több pénz nyomása egyébként megemeli az állami értékgaranciát is (ha 5%-al több pénzt nyomnak, akkor az állami nyereségből már csak 5% marad). A több pénz viszont tovább értékteleníti a meglévő pénz vásárlóerejét. Ez sajnos egy öngerjesztő folyamat, és nehéz megálljt parancsolni. Praktikusan csak úgy lehet, hogy az állam különféle eszközökkel mesterségesen megemeli a pénz vásárlóértékét (például a forex-en a hazai devizát kezdik el vásárolni, vagy vonzóvá teszik külföldi befektetők számára az országot. utóbbi esetben a gazdasághoz, fejlődéshez szükséges pénz egy részét a külföld finanszírozza). Amikor a pénz vásárlóértékét emelik, ezt hívjuk deflációnak.

A pénz vásárlóértékének csökkenése áremelkedést hoz magával, hiszen ugyanazért a dologért több papírpénzt kell adni, hiába változatlan a névérték, egyszerűen azért, mert ugyanaz a papírpénz kevesebbet ér (lásd feljebb). Persze ez így még önmagában nem emelné annyival az árakat, csak nem szabad elfelejteni, hogy a munkáért fizetett ellenérték, azaz a bér, valahogy soha nem emelkedik annyival, mint amennyivel az állam leértékeli a pénzt.

Állami bevételek.

Kíváncsi lennék, és sajnos nem tudok közvéleményt kutatni, hogy ki mit gondol, melyik az állam legfőbb bevételi forrása? Jönnének a tippek, hogy szja, áfa, stb, stb. Az inflációra valahogy senki nem gondol. Ígértem, hogy kifejtem bővebben az állam bevételi forrásait. Íme:

• adó bevételek
• járulék bevételek
• kihelyezett tőke kamatok
• nemzetközi támogatások, segélyek
• infláció

Álljanak itt a teljesség igénye nélkül az állami kiadások is

• felvett hitelek kamatai
• szociális juttatások
• közjavak (hatóságok, közmű szolgáltatások, honvédelem, stb.)
• egészségügy (tulajdonképpen a fenti része, csak önállóan is elég nagy)
• nyugdíj kifizetések
• államkötvények kamatai
• nemzetközi szinten nyújtott segélyek

A kiadásokat inkább csak mint érdekesség említettem meg.

Nézzük meg a bevételeket számokkal, részletesebben. Az állami költségvetés, amelyik tulajdonképpen az adó és járulékbevételeket öleli fel a bevételi oldalon, a GDP közel 40%-a. Azaz cirka 10.000 milliárd Ft. Zárójeles megjegyzés, hogy az állami kiadások ennél lényegesen magasabbak, mintegy 2.000 milliárd forinttal, azaz ezt kell újabb és újabb hitelekből, illetve magas inflációból finanszírozni.

A 10.000 milliárd forintos adó és járulékbevételnek ugyanis nem része az inflációból származó bevétel.

Mennyi lehet az inflációs bevétel? Erre vonatkozólag sajnos konkrét adat nem áll rendelkezésemre. Ha abból indulok ki, hogy az éves GDP, azaz megtermelt jövedelem közel 22.000 milliárd Ft, termelődik mondjuk 10 éve (2000 környékén ugrott nagyot), és kb. a GDP 1/4-e a forgalomban lévő pénz, (nem csak a készpénz számít!!!), akkor kb. 4-5%-os infláció mellett évi 5-6.000 milliárd Ft-ra tehető az inflációs bevétel (már csökkentve a többlet bankjegy nyomás mögötti magasabb fedezet hatásával-lásd feljebb).

Ez az összeg nagyságrendileg elég arra, hogy az államkötvények hozamának nagy részét fedezni tudja az állam. És mivel ez így is történik, ezért az sem meglepő, hogy az államkötvények hozama mindig az infláció környékén alakul.

Érdekesség

Egyetlen Közel-Keleti olajsejkség maradt, amelyikben a mai napig aranyérmét használnak fizetőeszközként (kivinni szigorúan tilos az országból), és tekintve az ország rendkívüli export többletét (állami kézben lévő exportról-olajról van szó), nincs szükség az infláció alkalmazására.

Összefoglalás

Az infláció az a típusú állami bevétel, melyből az állam az általa kibocsátott államkötvényekre fizetett kamatokat fedezi. Ennek következtében soha nem fog egymástól elszakadni az infláció és az államkötvények kamata, így reálhozamot tekintve nem a legjobb befektetés az államkötvény. (erről majd egy másik téma alatt).

Tisztelettel:

zsvars