Az államcsőd...I. rész írásomban bemutattam a problémát, azaz mi történik egy államcsőd esetén. Ebben az írásban a megoldást, a kockázatok minimalizálásának lehetőségét keresem.

Természetesen minden egyes felmerülő gondra képtelenség megoldást adni, effektív azért, mert nem létezik. Így például a kieső segélyekre, a munkabér jelentéktelenségére, és még lehetne sorolni, nem tudok megoldást mondani.

Akkor mire is?

1. A megtakarításokra
2. A meglévő pénzek értékének megőrzésére
3. A valutával való vásárlás lehetőségének megteremtésére

Mint majd látni fogjátok, gyakorlatilag ugyanazon téma köré csoportosul majd a megoldás.

A cél: fel kell készülni a forint értékének megszűnésére, lehetőleg a "legolcsóbb" módon.

A különböző befektetési/megtakarítási lehetőségek jellemzői és hozamtermelő képessége majd egy másik témám lesz, egyelőre axiómaként fogadjátok el a következőket.

1. A "párnaciha" mint megtakarítási forma gyakorlatilag arra jó, hogy a "nagy testvér" szeme elől elrejtsünk némi pénzt. A probléma ezzel kettős: egyrészt a pénz reálértéke az inflációval csökken (több év esetén kamatos kamattal!!!) másrészt a kockázatmentes hozamot IS bukjuk... Ha pedig az államcsőd kérdését veszem elő, a forint kp. értéke pont 0-val lesz egyenlő a cihában. Az otthon tartott valuta az utóbbi kérdést megoldja, de még mindig kiesik a hozam és az infláció...
2. A biztosnak vett bankbetéttel is több probléma van. Mindjárt az első, hogy az elhelyezett betét nagy haszna a banké, az ügyfél pénzére alamizsnát fizet a bank (levonva a kamatadót 1-2%-al az infláció alatt. lekötve persze). A másik probléma, hogy ugyan jelenleg magánszemélyeknek (cégeknek nem!!!) 13 millió forintig garantálja az állam a visszafizetést, na de könyörgöm az állam garantál! Államcsőd esetén az állami garancia pont egy fikarcnyit nem ér. Itt sajnos az sem megoldás, ha devizában van a bankbetét, mert amögött szintén állami garancia van.... (félreértések elkerülése végett: az államcsőd a bankbetétek automatikus bukását nem jelenti! Még a forintbetéteknél is lehetőség van átváltani devizára, de milyen szép is lenne 40.000 Ft-ot fizetni 1 euróért...)
3. Hasonló véleményt szoktam kapni a beszélgetőpartnereimtől (akiknek tanácsot adok) az államkötvényről, legalábbis biztonság szempontjából. Az ezt megelőző írásomban már kifejtettem, hogy mi történik államcsőd esetén az államkötvényekkel, és a benne lévő pénzekkel. Itt csak annyit tennék hozzá, hogy az államkötvények kamata, kamatadó után felülről csípi az inflációt 1%-al.
4. Közvetlen részvény befektetések: ezúttal tekintsünk el attól, hogy milyen kockázatos egy-egy részvényt kis tőkéből venni a tőzsdén. Maradva a témánál, nehéz megmondani, hogy a részvényárfolyamok hogyan reagálnak egy államcsődre, azonban azt nem nehéz megjósolni, hogy mennyit ér majd, ha forintért vásároljuk vissza...
5. Befektetési alapok: amennyiben nem forint alapon fektetnek be, azaz a befektetési alap devizája nem forint, az egyetlen olyan befektetési forma, amelyiket nem érinti az államcsőd. Különösen igaz ez akkor, ha még véletlenül sem Magyarországon fektetnek be.

Fentiek után kijelenthető, hogy csak a forint megszűnését szem előtt tartva, vagy devizát/valutát kell vásárolni, vagy olyan befektetési alapot, amely más devizában dolgozik.

Amennyiben azt is figyelembe veszem, hogy reálhozamra is jó lenne szert tenni (elvégre ha mégsem következik be az államcsőd, akkor komoly hozamot áldozunk fel a félelem oltárán), akkor a befektetési alap az egyetlen megoldás.

Természetesen a befektetési alapoknál sem mindegy, hogy milyet választunk. A banki és a biztosítós alapok között lényeges különbség, hogy a banki alapoknál a kifizetést a bank garantálja, míg a biztosítós alapok esetén egy viszontbiztosító. (a viszontbiztosító olyan eseményeket biztosít, amely a "mezei" biztosítóknál következhet csak be-pl. nem tudná kifizetni a bevállalt tőkegaranciát)

Remélem érhető, hogy ezek után a biztosítós alapokat ajánlom, azokat is Unit Linked formában. Utóbbi külön téma lesz, hogy miért.

Lezárásként a Unit Linked működését kell bemutatnom, fókuszálva az államcsőd témára.

Tudni kell, hogy minden befektetési alapnak kettős árfolyama van. Egy a saját devizájában (amiben működik az alap) meghatározott, és nem publikus és egy olyan devizában meghatározott, amiben az ügyfelek helyezhetik el a pénzüket, és publikus (már az árfolyam.)

A két példa kifejtve: Egy dollár alapú befektetési alapba forintban fizeti be valaki a befektetését. A biztosító a forintot átváltja dollárra, és a napi árfolyamon befektetési jegyet vásárol. Amennyiben államcsőd van, akkor az ügyfél alternatívája: vagy benthagyja a pénzét a befektetésben, és így semmilyen hatással nincs rá az államcsőd, hiszen egy másik állam által garantált pénzben (és egészen más országban) van a befektetése. A másik lehetőség, hogy kivesz pénzt a befektetésből. Mivel a befizetéskor forintban teljesített, így kifelé is forintban kapja a pénzt, napi dollár/forint árfolyamon. Legalábbis a jelenlegi állapotok szerint. Egy olyan jellegű válsághelyzetben, amikor a forint nem ér semmit, nagyösszegű fogadást mernék kötni rá, hogy a biztosítók változtatnak, és valutában (a példa szerint dollárban) teljesítik a kifizetést, amennyiben valaki ki akarja venni a pénzét.

A másik példa szerint egy dollár alapú befektetési alapba, euróban fizeti be valaki a befektetni/megtakarítani szánt pénzét. Ugye az eljárás itt sem változik, a biztosítónak történt fizetést követően az eurót napi árfolyamon dollárra váltja a biztosító, és úgy vásárol befektetési jegyet. Ebben az esetben 100%-ban mondható, hogy az államcsődtől védett a befektetés, ugyanis amennyiben nem akar kivenni pénzt belőle az ügyfél, marad dollárban a befektetése (független a forinttól), amennyiben pedig kivesz pénzt belőle az ügyfél, úgy euróban fizeti ki a biztosító. (szintén független a forinttól)

Remélem sikerült megmutatnom egy megoldást arra, hogyan lehet a legrosszabb forgatókönyvre is - legalább részben - felkészülni.

Amennyiben valakit részletesebben érdekel, elérhetőséggel együtt írjon egy kommentet- fogok jelentkezni.

Tisztelettel.

zsvars