Gazdasági, pénzügyi gondolatok

Sajnos rendkívül aktuális ismét a téma, és természetesen kapcsolódik néhány korábbi bejegyzésemhez. (államcsőd, államkötvény mint befektetés).

Mint talán ismert mindenki előtt, az utóbbi néhány napban a nemzetközi minősítő intézetek közül két nagy ismét leminősítette a hosszú távú magyar adósságszolgálati mutatót. Azaz praktikusan ismét húztak egy fekete strigulát a Magyarország rossz adós oszlopba.

És ennek sajnos több következménye is van. Az egyik, hogy mostantól mivel emelkedik az ország kockázata, ismét drágábban fog az ország hitelt kapni, azaz a korábbi hitelek átforgatása megint drágulni fog.

Másrészt az államkötvények, melyek mögött a magyar állam áll, mint kamat és tőkevisszafizető lassan annyit sem fognak érni, mint amennyit a papír, amire nyomták.

Ugye az államcsőd bejegyzésemben kifejtettem, hogy amennyiben egy állam fizetésképtelen, abban az esetben az elsők között szerepel az államkötvény, melynek visszaváltását, kamatfizetését bizonytalan időre felfüggesztik, vagy rosszabb esetben meg is tagadják.

A bóvlikötvény valami ilyesmit jelent: kockázatosabb befektetési forma (szinte lényegesen kockázatosabb), mint a részvénybefektetés. Azaz hiába vállalja be írásban a kibocsátó, hogy visszafizeti, meg kamatot fizet, könnyen lehet, hogy az egészből nem lesz semmi.

A Standard and Poor's cég minősítése BBB- értéket vett fel, ami praktikusan a legalja. Ha rosszul tudom, és egészen BBBB--ig lehet lemenniük, akkor is már csak 3 lépcsőfok van hátra a béka seggének alatti 10 km-es földréteg alsó határáig. Most valahol 5 km körül járunk....

Ha pedig jól gondolom, és csak BBBB-ig terjed az értékelés, az 2 lépcsőre van.

Erre mondják azt, hogy jézus mária. Akinek államkötvényben van a pénze azt ajánlom sürgősen próbáljon meg belőle átcsoportosítani, mert most már az egészet kockáztatja.

Hogy mibe?

Aki nagyon kockázatkerülő bankbetétbe (én nem szeretem, mert nagyon sokat lehet a reálértékből veszíteni, ráadásul az Apeh eléri, látja, inkasszálhatja is akár-főleg a céges pénzeket (fiktív adóvétség, 3-4 hónapra elveszik, majd a vizsgálat végén visszaadják, legfeljebb levontak egy keveset- tudjátok, az apeh ellenőr csak akkor nem talál semmit, ha nem akar....)

Aki egy kisebb kockázatot elvisel, mondjuk kb. akkorát mint normál esetben az államkötvények jelentenek, akkor inkább kötvény befektetési alapba tegye. Ha kamatadót akar spórolni, érdemes UL-be tenni. Ebben tudok segíteni, ezzel foglalkozom. (többek közt).

Aki még egy kis kockázatot elvisel, vegyes eszközalapba (tartalmaz részvényt is), vagy teljesen részvényalapú, de tőke és hozamgarantált eszközalapba teheti a pénzét. Természetesen utóbbi nem hoz annyit, mint egy garancia mentes részvényalap hozhat, de a garancia megnyugtató pont.

Aki magasabb hozamot szeretne, és tud kockázatot vállalni, deviza alapú, devizában dolgozó részvényalapba tudja tenni a pénzét. Ekkor a forint mint devizakockázattól is védve van a pénze, hiszen a befektetése nem forintban dolgozik..

Általánosságban elmondható, hogy befektetési alapba érdemes tenni a pénzt, a legjobb hozamok a legmagasabb biztonság mellett ebben a befektetési formában érhetők el.

És a befektetési alapok csupasz voltánál is jobbak a UL formák- az átváltási költségek kedvezőbbek, meg lehet úszni a kamatadót (legálisan persze), sőt, akár cégben el lehet költségelni járulék mentesen a befektetési alapba tett összeget (ami akárhogy számolom 16% fix hozam a társasági adó spóroláson keresztül. az osztalékadót nem is számolva...)

Természetesen a piacon megtalálni a legjobb UL-t nem egyszerű (Unit Linked), ebben tudok segíteni annak, aki megkeres. (még mindig kommenten keresztül...)

üdvözlettel:

zsvars