Szép Estét!
Rögtön vágjunk is a közepébe.
2010. január 1-től módosult az öröklési szabályozás. A céges tulajdonban lévő ingatlanok után, valamint a saját tőke egyes elemei után (jegyzett tőke, tőketartalék és ha jól tudom eredménytartalék) öröklési illetéket kell fizetni, ha a cég tulajdonosa - legyen teljes vagy résztulajdonos - elhalálozik.
Hogy ne legyen ennyire egyszerű, az ingatlanokat piaci értéken kell figyelembe venni - azaz az értékcsökkenés, amit korábban elszámolt a cég nem alkalmazható. A saját tőke elemek könyv szerinti értéken kerülnek be az illeték alapjába.
A konkrét illeték összegének kiszámításához a piaci értéken felül szükség van a rokonsági fok ismeretére. Közvetlen foknál, azaz az 1. csoportnál 11% az érték. Közvetlen rokonnak számít a szülő-gyerek viszony. A házastársi és testvéri viszony azonban NEM! Ők már a második csoportba tartoznak, ahol az illeték mértéke 20% körül van. A harmadik csoportba már a mindenki más tartozik, ahol az illeték 30% felett tanyázik.
Nézzünk egy életszagú példát. Egy családfő egész életében építette cégét, és nagyon szép sikereket ért el. Felépített egy családi házat, van egy kisebb bankszámlája és a cége. A cégének egy közel 1 mrd Ft értékű ingatlan van a birtokában, ahol gyártanak. A saját tőke értékével most nem törődünk.
A családfő rendkívül büszke - lehet is, hiszen sok mindent elért. Váratlanul elhalálozik, és az örökösök a magánvagyon mellett öröklik a céget is. Mindenki nyugodt volt a tudás hiányában, hiszen a média csak azt szajkózta, hogy a magánvagyon közvetlen ágon öröklési illeték mentes. A céges vagyonról szó nem volt. A családi ház és a bankszámla pipa, az után nem kell fizetni.
Viszont a céges ingatlan 1 mrd-ja után az APEH (most már NAVI/NAVH) 110 millió Ft-os számlát nyújt be a gyerekeknek. Puff neki. Mit lehet tenni, hiszen max. következő év májusáig be kell az egészet fizetni. Két megoldás lehetséges, ha nincs meg a pénz "csak úgy": valamit eladnak, vagy hitelt vesznek fel.
Nem hiszem, hogy különösebben kellene taglalni, hogy egyik sem a legideálisabb megoldás. (ja, az állam nem szokott lemondani a neki járó jussról, így végrehajtani fog ha nem fizetnek). Az eladással akár az egész cégnek vége lehet, míg a hitel kb. a kétszeresébe fog kerülni, azaz 220 millió Ft-ba.
Még felmerülhet, hogy az addigi nettó kivétekből sikerült a családfőnek még halála előtt összegyűjteni azt a 110 milliót. Ez persze az eddigi három közül a legjobb, de még mindig van jobb megoldás!
Az általam is forgalmazott - eddig már sokszor hivatkozott - termék alkalmas arra, hogy a cég költségén, azaz a bruttó keresetből teremtse meg a családfő az illeték összegét - nyilván még életében.
A fenti példánál maradva a 110 millió forintos illeték mondjuk 5 év alatt mindössze évi nettó 10 millió Ft kivét feláldozásával már megvalósítható!
Hát, nagyon nem mindegy.
Persze felmerülhet a kérdés, hogy meddig marad meg ez a módosítás?
Úgy gondolom, hogy még nagyon sokáig. Miért? Mert a korábbi szabályozások -nem csak öröklés - miatt a nagy ingatlan vagyonok többsége cégben van. És az államot sem ejtették a fejére - nem fog lemondani ilyen mértékű bevételről.
Ha esetleg mégis eltörölnék az illetéket sem kell kétségbe esni, ekkor a termékben addig felhalmozott pénzösszeg szabadon felhasználható más célra is. (akár csak befektetni.)
Aki úgy érzi, hogy érdekli a megoldás - mert nem szeretné élete fő művét elveszejtésre ítélni, vagy valóban meg akarja oldani az öröklés kérdését - vagy csak egyszerűen fontosnak találja, nos várom kommentben a megkeresést!
Előző bejegyezésben vannak elérhetőségeim.
Üdvözlet a következő alkalomig.
zsvars
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.