Gazdasági, pénzügyi gondolatok

Szép Ködös decemberi Estét!

Közel egy éve írtam, azóta sok minden történt és úgy gondolom, hogy érdemes foglalkozni néhány témával.

Az első a mostani sláger a magánnyugdíj-pénztárak kérdése. Mindjárt kezdeném a válasszal: akinek még legalább 15 éve hátravan a nyugdíjáig, azaz praktikusan 50 év alatti életkorú érdemes maradnia a magánnyugdíj-pénztáraknál, ha eddig tag volt ott. Ha eddig nem volt, nos érdemes akár az átlépést is megfontolni.

Mielőtt bárki megkérdezi: az 50 éves kort a már jelzett 65 éves határból számoltam vissza - bár teszem hozzá, hogyha a németek is megemelni szándékoznak 67-re a korhatárt, akkor sok jóra mi sem számíthatunk.

Fontosnak tartom megjegyezni, hogy a következő okfejtést igyekszem politikai elfogultság nélkül, objektíven a tényekre alapozva megfogalmazni.

Kezdjük az elején, a magánnyugdíj-pénztárak teljesítményével 1997 óta.

Magánnyugdíj-pénztári teljesítmények értékelése

Amikor 1997-ben az egész rendszer elindult, a pénztárakat kötelezték arra, hogy teljes mértékben államkötvénybe fektessék a hozzájuk befolyó pénzeket. Korábban is írtam már, hogy az államkötvények hozamát az inflációból fedezi az állam, így ne lepődjünk meg túlzottan azon, hogy reálhozamra ebben a befektetési formában nem voltak képesek a pénztárak. A 2001-2007-ig tartó óriási gazdasági nemzetközi fellendülés - különösen a pénzpiacoké (közel megduplázódtak a részvényindexek) óriási csáberőt jelentett, és elhitette a piacokkal így a magyar döntéshozókkal is, hogy megtalálták a magas hozamú és kockázatmentes befektetési formákat - azóta a közgazdasági axióma igazolta, hogy ilyen nem létezik, sajnos még hosszú távon sem. (az idő a kockázatot csökkenti, nem megszünteti).

2007-ben jutottak el addig az állami döntéshozók, hogy jó lenne reálhozamra is esélyt adni a magánnyp.-i tagoknak, és ennek szellemében kötelezték a pénztárakat törvényben arra, hogy a részvény befektetéseket is hozzák be a portfólióba. Talán még mindenki emlékszik rá, hogy nyilatkozni kellett arról, hogy valaki a három lehetséges csomagból melyiket szeretné. Aki nem nyilatkozott, életkora alapján automatikusan besorolásra került.

A három csomagban rendre 30%, 50% és 70% volt a részvények választható aránya. Minél fiatalabb volt valaki, annál magasabb részvényarányra sorolták be automatikusan. Mivel a magánnyp-ba főképp a fiatalokat léptették be, és a fiataloknak jutott a 70%-os részvényarány, nem túl meglepő, hogy a magánnyp-ak portfóilójába nagy mértékben kerültek be a részvények.

Mikor vettek részvényt a pénztárak? Amikor a legmagasabb volt az árfolyamuk, 2007 végén 2008 elején. Aztán beütött a válság, és 2009 februárjára az árfolyamok a csúcshoz képest 60-70%-al csökkentek. Azóta kb. 35-40%-ot már visszakorrigáltak, de ugye kimutatva még mindig az alacsonyabb érték látszik.

Én speciel ezzel kapcsolatban két dolgot nem értek: az egyik, hogy ha én köteleznék valakit arra, hogy mibe fektessen pénzt, az a valami rosszul menne - nos utána magamat venném elő a rossz döntésért, és nem azt, akit én köteleztem rá.

A másik amit nem értek, hogy nyílván azért engedtek ekkora részvényarányt a fiataloknak, mert sok idejük van a befektetésre és a hosszú idő csökkenti a kockázatot - ahogy talán már írtam, Nobel díjat adtak egy elméletért, mely szerint 10 éves időtávban a részvények és kötvények kockázata megegyezik. Na most, ha a hosszú távra spekulálnak, akkor nem kéne messze menő következtetést levonni 2-3 év távlatából, és erre hivatkozva végrehajtani az intézkedést.

Ugrok a következő témára, nevezetesen:

Mi is volt pontosan a magánnyugdíj-pénztári rendszer?

Az az érzésem, hogy ez nem tiszta a dolgozók előtt. Nézzük meg pontosan: Alapvetően a bruttó bért terheli 9,5% járulék fizetési kötelezettség (nyugdíjjárulék). Ha valaki nem magánnyp. tag, akkor ez a 9,5% adóként kerül elvételre. Viszont, ha valaki magánnyp. tag, akkor a 9,5%-ból 8%-ot saját számlára utalhat, és csak 1,5%-ot fizet a költségvetésbe illetve a TB-be egészen pontosan.

Nekem igazából az volt a furcsa, hogy ilyen rendszer mellett azt vállalta az állam, hogy annak aki magánnyp. tag az állam fogja állni a nyugdíjának 70%-t. Hogy is van ez? Bevétel szempontjából 84%-ot vonnak el a TB-től, miközben csak 30%-t kell ebből fedezni. Másképp fogalmazva: az eddigi adó elvonásból 16% maradt meg az államnak, míg kötelezettséget még mindig 70%-ra vállalt. Azt hiszem mondhatom, hogy indításkor tarthatatlan volt ez a rendszer, különösen ilyen demográfiai helyzet mellett.

Azt kell mondjam, hogy a rendszer tiszta szétválasztása hosszú távon az egyetlen lehetséges megoldás - mindenkinek el kell dönteni, hogy az államban bízik vagy saját magában, és aki utóbbit választja nyilván nem kötelezhető nyugdíjjárulék fizetésére, hiszen ő nem fog részesülni sosem állami nyugdíj ellátásban. Ez lenne az ideális ideológiai háttér.

Egyáltalán nem tudok egyetérteni azokkal a nézetekkel, mely szerint a magánnyp.-akat el kellene törölni - persze jó kérdés, melyek tudnak majd megmaradni, mennyi összeolvadás lesz - attól is függ majd, hányan fogadják meg tanácsomat...

Nyugdíj finanszírozási kilátások

Most értem el ahhoz a ponthoz, ami alapján az elején javasoltam, hogy az 50 év alattiak maradjanak magánnyp. tagok.

A kérdés az, hogy egyáltalán képes lesz ill. lenne- e a mai nyugdíjrendszert egyáltalán fenntartani az állam akár 20 év múlva is? Ehhez az első amit tudni kell, hogyan működik a nyugdíjrendszer. A felosztó-kiróvó rendszer lényege, hogy a folyó nyugdíjkiadásokat a folyó nyugdíjbevételekből kell(ene) fedezni az államnak. Azaz a mostani befizetésekből finanszírozzák a mostani kiadásokat, és cserébe azt ígéri az állam, hogy ugyanezt teszi majd meg a mostani befizetőkkel amikor jogosultak lennének.

A helyzet az, hogy már megszegi ez utóbbi ígéretét az állam, hiszen módosítva a feltételeket, egyre kevesebb időre vállal kifizetést, egyre későbbi kezdéssel - hiszen emelik a korhatárt. A háttérben egyértelműen a demográfiai jelenlegi és jövőbeli adatok állnak.

Két év múlva, amikor a Ratkó korszak gyermekei elmennek tömegesen nyugdíjba, mintegy 3,5 millió nyugdíjas lesz Magyarországon. Az állami és versenypiaci szférában összesen mintegy 2 millióan dolgoznak most - és fognak két év múlva is. A dolgozókat azonban nyugdíj szempontból csoportosítani kell, hiszen nem mindenki számít nettó befizetőnek.

Az állami alkalmazottak esetében az állam tulajdonképpen az egyik zsebéből a másikba teszi át a pénzt, hiszen eredetileg is a beszedett adókból finanszírozza a fizetéseket, aminek egy részét visszaveszi járulékként. Így ennek a szektornak a befizetései nem jelentenek valódi pluszt a TB-nek. Jól közelíthetünk, ha azt mondom, hogy kb. 600 ezren vannak az állami szférában. További 400-600 ezer fő van minimálbérre bejelentve. Közel 800 ezer - 1 millió fő keres a minimálbér felett.

A következő számoláshoz optimista leszek: 1 millió minimálbér felett kereső, 300.000 Ft-os átlagbérrel, és 600 ezer minimálbéres.

Mennyit fizetnek be TB-be nyugdíjjárulékként ezen dolgozók? A 300.000 Ft-os bruttó bér után egyrészt a cég befizet kb. 75.000 Ft járulékot, a dolgozó pedig közel 30.000 Ft-ot. Ez összesen 105.000 Ft. A minimálbéresek cégesen és magánszemélyként összesen személyenként közel 30.000 Ft-al járulnak hozzá a TB nyugdíjbevételeihez.

Akkor nézzük, mire elég is ez?

Ha abból indulok ki, hogy egy nyugdíjas átlagosan 100.000 Ft nyugdíjat kap (illetve kapna, a nyugdíjasok több, mint 3/4-e ez alatt kap!!!!), akkor a minimálbéresekből 3 fő kell egy nyugdíjas nyugdíjának finanszírozásához, míg a magasabb bérezésűekből 1 fő finanszíroz egy nyugdíjat.

Ez azt jelenti, hogy összesen 1,2 millió fő nyugdíja fedezhető az aktuális (folyó) bevételekből. Csekélység, hogy több, mint 2 millió nyugdíjas havi járadékát kell máshonnan finanszírozni.

Havi 50.000 Ft-os nyugdíj

Semmire nem elég. Ezzel együtt még ez sem finanszírozható. A fentiek alapján az 1,6 millió kereső összesen 2.360.000 nyugdíjas nyugdíja fizethető ki. Még mindig több, mint 1 millió nyugdíjas járadékát kellene máshonnan finanszírozni.

Ha ezek után azt állítom, hogy különösebben magas nyugdíjra nem lehet számítani (ha egyáltalán) az államtól hosszú távon, akkor már senki nem lepődhet meg rajta.

Innentől kezdve az sem lehet meglepő, ha azt javaslom mindenkinek 50 év alatt, hogy legalább azt a keveset magának tegye félre, és ne dobja be a közösbe.

Ugyanis a jelenlegi információk szerint 2011. decemberétől a bruttó bér 10%-a a magánnyugdíj-pénztárba fizethető ismét.

50 év felett is érdemes elgondolkodni rajta, hogy meddig fogja tudni finanszírozni az állam a nyugdíjat...

FONTOS!

Sajnos még a magánnyp. tagság sem lesz elég ahhoz, hogy finanszírozható legyen öngondoskodáson keresztül mindenkinek a nyugdíja.

Szükséges tőke a független tőkejövedelemhez

Mennyi pénz kell hozzá? Ha azt veszem alapul, hogy a biztonságos tőkejövedelem rendszeres hozam felvétéhez maximum 5% kamattal lehet számolni a nyugdíjba vonulásnál a következő képlettel számolható a szükséges tőke, amit fel kell építeni.

Havi nettó szükséges összeg*12*20

Egy havi 300.000 Ft-os jövedelem esetén ehhez 72 millió Ft tőke szükséges!!!

Több fajta megtakarítási forma is létezik, melyekről szívesen adok bárkinek felvilágosítást.

Leginkább azt a verziót tudom ajánlani, ahol a cég adómentesen fizetheti a dolgozóinak a megtakarítás havi összegét!

Kedves olvasó! Ha döntési helyzetben van cégénél, vagy élhet javaslattal - beszéljünk, hogy a cég megtehesse a lépést.

Üdvözlettel

zsvars

elérhetőség:

+36-30-737-5359

zsolt.varsanyi@t-online.hu