Szép Estét!
Már adós voltam ezzel a bejegyzéssel, lévén korábban ígértem, hogy felvázolok egy megoldást.
Azóta januártól már módosult a bér után fizetendő magánszja - ugyanakkor ahol értelmét látják, szerintem nem lehet akadálya a bevezetésnek.
Kénytelen vagyok visszautalni egy korábbi bejegyzésemre (menni vagy maradni) a magánnyugdíj-pénztárakkal kapcsolatban. Ahogy kifejtettem főképp demográfiai valamint világgazdasági okok miatt gond lehet az állami nyugdíjakkal a jövőben. Arról nem beszélve, hogy a kapitalizmus az öngondoskodásról szól, ami a nyugdíjakat is nyilván érinti.
Ennek megfelelően mindenkinek kell gondolnia arra, minél fiatalabbon annál jobb, hogy miből fog nyugdíjasan megélni. Elhiszem egyébként, hogy egy 20 éves fiatalembernek nem éppen az a legfontosabb dolga, hogy egy 60 éves miből fog megélni - csak ne felejtse el, hogy az a 60 éves is ő maga lesz.
Korábbi kollégám mondta azt, hogy mindenkiről a hozzá legközelebb lévő személy fog gondoskodni. Márpedig a legközelebb mindenkihez önmaga áll...
Visszatérve a mostani témára. Ténykérdés, hogy ez a bejegyzés főleg azoknak szól, akik bruttó 300.000 Ft felett kerestek, azaz a megnövekedett nettóval élni tudtak/tudnak. És persze a céges illetékeseknek, döntéshozóknak.
Ahogy már korábban is írtam, az általam forgalmazott termék pl. nyugdíj-programnak kimondottan alkalmas céges környezetben is, hiszen teljesen adó és járulékmentes mind a cégnek, mind a dolgozónak -utóbbinak a nevén van nyilvántartva a cég által fizetett összeg. És a nyugdíj felhasználásig is lehet használni a megtakarítást - ugyanis hitelhez fedezetet nyújt. (az éves megtakarítás 30-szorosát adják oda hitelként a bankok).
Innentől szerintem már sejthető a lényeg: amit a lecsökkenő szja-val nyer a dolgozó nettó, annak egy részét át lehet irányítani a nyugdíjprogramként működő termékbe. Sőt, a termékbe a nettóra jutó bruttó irányítható, és ha a cég hozzájárul akkor a ráeső céges járulék is (lévén járulékmentes a termék, így a cég összes költsége nem fog nőni.)
Konkrét példa
Legyen 500.000 Ft a bruttó bér. A következőkben szuperbruttó nélkül számolom az új nettót, hiszen 2 éven belül megszűnik. 2010-ben az 500 ezer bruttó 274.300 Ft nettó.
2011-ben, azaz idén, ugyanez az 500 ezer bruttó már 332.500 Ft-nak felel meg. (gyerekkedvezmény nélkül!)
Azaz a dolgozó 58.200 Ft-ot nyer rajta havonta.
Ha ebből a majdnem 60 ezer forintból mondjuk nettó 30.000 Ft-ot tesz félre a nyugdíjára a terméken keresztül, akkor a cég a nevére költségnövekedés nélkül éves szinten 687.500 Ft-ot fog neki a termékbe fizetni. És a nettó bére is megnő 28.000 Ft-al.
Ez egy igazán nyer-nyer szituáció.
Ugyanakkor annak sem kell bánkódnia, aki 300.000 Ft bruttó alatt keres - semmi nem gátolja meg a céget abban, hogy akár a meglévő cafeteria keret terhére, akár plusz juttatásként adjon neki nyugdíjprogramot a cég.
Kedves Olvasóm!
Akármelyik csoportba tartozik, ha nincs döntési helyzetben munkaadójánál, hozzon össze az illetékessel, hogy elérhessük a közös célt - nekem ügyfél lehet a cég, Önnek pedig nyugdíja lesz!
Ha döntéshozó, tulajdonos, vezető tisztségviselő - már egy lépcsővel előrébb járunk, és érdemes beszélni róla! (utána még mindig eldönthetik, hogy igen vagy nem.)
És természetesen nem csak profitorientált cégek jönnek szóba - gyakorlatilag bármilyen szervezet, ahol vannak munkavállalók!
Üdvözlettel
Zsvars / Varsányi Zsolt
zsolt.varsanyi@t-online.hu
30/737-5359
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.